6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Budapest és Kijev akkor esik egymás torkának, amikor az európai gázpiac rendkívül feszült, az árak az egekbe törnek és az orosz állami tulajdonú Gazprom nem hajlandó többletszállításokra. Kijev idegességét csak fokozhatja, hogy a magyar kormányzat legmagasabb szintjein időről időre felbukkan a határrevízió gondolata. Káncz Csaba jegyzete.

 

Szijjártó Péter augusztus 30-án Szentpéterváron szokatlanul hosszú, 10+5 éves futamidőre egyezett meg évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlásáról Alekszej Miller Gazprom-vezérrel. Az árképlet titkos, de ebben semmi meglepő nincs a magyar-orosz viszonylatban.

Komoly játszma zajlik a háttérben, a pénzen túl tét a politikai befolyás növelése
Komoly játszma zajlik a háttérben, a pénzen túl tét a politikai befolyás növelése

Nem jön ki a matek

Az pedig a legfurcsább, hogy tavaly a Gazprom még 8,6 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra és idén az első fél évben 3,9 milliárd köbmétert. A kieső óriási mennyiséget tehát valahonnan pótolnia kell a magyar kormánynak.

Az egy hónappal ezelőtti megegyezést hétfőn budapesti aláírás követte. Az teljesen világos, hogy a lépéssel az oroszok, stratégiai céljaiknak megfelelően – és az Orbán-kormány hathatós segítségével – kiiktatják a szállításokból a Magyarország eddigi fő ellátási útvonalául szolgáló Ukrajnát.

Kijev és Budapest között ezután elszabadult a diplomáciai adok-kapok, bekéretve egymás nagyköveteit. Kijev egyben kezdeményezi az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását (bár ez ügyben is ellentmondó információk vannak), ezen kívül jelzi, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben és kéri, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energetikai szabályokkal.

Figyelemreméltó, hogy Budapest és Moszkva alig pár órával azután írta alá a kétoldalú megállapodást, miután kikerült a hatalomból az az Angela Merkel, aki pár hete még garanciákat ígért Kijevnek az Északi Áramlat II. megépítésének kapcsán. Ez az USA-t is olyannyira foglalkoztatja, hogy ma a szenátus külügyi bizottsága zárt, titkosított ülést tart az Északi Áramlat II. ügyében Amos Hochsteinnel, aki a külügyminisztérium energiabiztonsági főtanácsadója.

Pattanásig feszült Európa

Ez már csak azért is kiemelt biztonságpolitikai téma, mert az európai gázpiac rendkívül feszült, az árak az egekbe törnek és az orosz állami tulajdonú Gazprom nem hajlandó, csak minimális többletszállításokra. A Kreml azt ajánlja, hogy az európai hatóságok gyorsított ütemben hagyják jóvá az Északi Áramlat II. üzembehelyezését és így az európai földgázhelyzet normalizálódni fog.

Az orosz média viszont bevallja, hogy a Kreml geopolitikai játszmát folytat Európában: a cél kiiktatni a gázszállításokat Ukrajnán keresztül. Noha az ukrán vezetékek csak félkapacitással üzemelnek, az orosz fél nem pumpál többet Nyugat-Európa felé, így az EU nyugati országai nem tudják feltölteni a tél előtt gáztározóikat. 

 

 

Bár Európa már energiaválságtól retteg a közelgő télen, a Gazprom októberre nem foglalt le az aukción Ukrajnán keresztül többletszállítási kapacitást. A Lengyelországon keresztül haladó Jamal-vezetéken is a neki felajánlott mennyiségnek csak a harmadát foglalta le.

Ahogyan Kyle Fowler amerikai biztonságpolitikai szakértő megállapítja, Moszkva az Északi Áramlat II. megépítésével gyakorlatilag az Ukrajnától való függést lecserélte a Németországtól való függésre. Valóban, az Északi Áramlat I. megépítése előtt az orosz gáz 85 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett Európába. Az Északi Áramlat II. üzembeállításával újabb 55 milliárd köbméter plusz kapacitás jelent meg – ez az Északi Áramlat I.-gyel együtt már 110 milliárd –, ami lehetőséget ad arra, hogy teljesen kiszárítsák az ukrajnai tranzitútvonalat. Vagyis a katonai, politikai nyomáson túl a tranzitbevételek csökkenésével újabb eszköz került Oroszország kezébe.

Ukrajna nyugati támogatottsága

Kijev azért is ideges, mivel az utóbbi hónapokban csökkent a nyugati fővárosok részéről a politikai támogatás Ukrajna irányába és csupán az Egyesült Királyság, valamint Törökország részéről érezhető megingathatatlan odafordulás. 

Zelenszkij elnök augusztus végi látogatása a Fehér Házban is csalódást keltő volt, mindenfajta stratégiai előremutatás nélkül zárulva

Magyar-orosz revíziós játszma?

Kijev idegességét csak fokozhatja, hogy a magyar kormányzat legmagasabb szintjein időről időre felbukkan a határrevízió gondolata. 2019 tavaszán Sławomir Nitras, a centrista lengyel jobboldal (PO) országgyűlési képviselője – egyben az EBESZ parlamenti közgyűléséhez rendelt lengyel küldöttség vezetője – kijelentette egy interjúban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna felosztásáról tárgyalt titokban a lengyelekkel a 2014-es ukrán krízis idején és a magyar politikai vezető fel akarja rúgni a világháború utáni európai békerendszert.

Orbán Viktor 2020 júniusában Sátoraljaújhelyen, a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából tartott beszédében leszögezte:

A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot, de a döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük.

A kormányfő sorozatosan játszik a történelmi eseményekkel. Sűrűn emlegeti a magyarok szellemi és lelki egységét, szívesen fényképezteti magát a dolgozószobájában Nagy-Magyarország térképe előtt.

Valóban, a környező országokban élő magyar kisebbségekből Orbán csinált meghatározó tényezőt a hazai belpolitikában. De a nagy veszély éppen itt rejlik hosszú távon, és lehet, hogy kicsúszik az ellenőrzés alól: a Pew Research közvéleménykutató idén februárban közzétett kutatása szerint a NATO tagjai közül legmagasabb arányban hazánk lakosságának 67 százaléka állította, hogy a szomszéd országok területének egy része valójában hozzánk tartozik.

A második legmagasabb arányt a hazánkkal jelenleg stratégiai szövetségben álló Törökország esetében mértek, 58 százalékkal – a másik stratégiai partnerünk, Oroszország esetében ez az arány 53 százalék.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG