A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a projekt műszaki vezetője, Dudás Levente mondta el, hogy a SMOG-1 névre keresztelt műhold várhatóan 2018 második negyedévében startolhat el legkorábban, de ez az időjárási és a tervezési munkálatok függvényében még tolódhat. A SMOG-1, ahogyan arra a neve is utal, rádiófrekvenciás szmogot, szennyezettséget mér majd a digitális földfelszíni televízióadók frekvenciasávjában. A cél egy globális rádiófrekvenciás szennyezettségi térképet alkotni a bolygóról.
Hétköznapi szupertechnológiák: mit adott nekünk az űrkutatás? >>>
A magyarok egyébként híresen leleményesek az űreszközök elnevezésében. A Masat-1 nevű első magyar műholdat 2012-ben állították pályára, és összesen 1062 napot töltött az űrben. Az akciót még a Magyar Nemzeti Bank is megörökítette, 1000 forintos emlékérmét bocsátottak ki az űreszköz tiszteletére.
Most, a SMOG-1 egy másik érdekes becenevű eszközt visz magával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett Zsebi becenevű kocka nagyon apró, élhosszúsága mindössze 5 centiméter, vagyis a térfogata a nyolcada a Masaténak – ez méri majd magát a szennyezettséget. Az eszközből két példány készül, az egyikkel modellezik majd a Földön az esetleges megoldásokat, ha az űrbe küldött társával valami gond adódik.
|
Ami felmegy, annak le is kell jönni: hamarosan szemét potyog az égből is? A környezetszennyezés mára már túlnőtte a bolygónkat: nem csak a vizeinket, a talajt és a levegőnket árasztjuk el szeméttel, hanem a körülöttünk levő űrt is. A rendkívül gyorsan mozgó, egészen apró műhold- és rakéta darabkák nem csak az űriparnak és a hadászatnak jelentenek fejtörést, hanem az egyszerű hétköznapi embernek is. Lassan ugyanis tényleg ott tartunk, hogy bármikor a fejünkre eshet valami. Balkó Rita cikkét itt olvashatod. >>> |
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
