Újabb orosz-török konfliktus a láthatáron

Az amerikai elnökválasztás, a koronavírus-járvány és a gazdasági recesszió közepette a Nyugat egykedvűen vette tudomásul a Nagorno-Karabah birtoklásáért folyó háborút a Dél-Kaukázusban. Holott ez bizonyíték volt arra, hogy a katonai erőszak továbbra is eszköze a hatalmi politikának – pontosabban fogalmazva egyre inkább reneszánszát éli. A nemzetközi jog által tiltott erőszak a papíron szépen mutat, de ebben az esetben teljesen értéktelennek bizonyult.

Forrósodó Közép-Ázsia

Az elmúlt években több elemzés is foglalkozott Kína és Oroszország vetélkedésével és kényes kiegyezésével Közép-Ázsiában. Tádzsikisztánban például mind Peking, mind Moszkva katonai bázist tart fenn. De az örökké nyughatatlan Erdogan török elnök az elmúlt pár hónapban ebben a térségben is frontot nyitott, amelyet Moszkva nem nézhet tétlenül.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. Illusztráció. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

Európában fel se figyeltek arra a tényre, hogy Ankara az elmúlt időszakban Közép-Ázsia két legnagyobb államával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal is katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára. Kazahsztán esetében a szerződés magában foglalja a hadiipar együttműködését, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat. Üzbegisztán hasonló megállapodást kötött október végén a török védelmi miniszter látogatása alkalmával. Árulkodó, hogy a látogatás alatt megvitatásra került egy „Turáni Hadsereg” esetleges megalapítása a türk országok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán – által.

Ezen politikai és katonai mozgások hazánk számára sem érdektelenek, hiszen Budapest 2018 ősze óta megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban, és tavaly ősszel fővárosunkban nyitották meg a Tanács európai képviseletét.

Orosz revansista megnyilvánulások

Az még nem világos, hogy a török behatolás váltotta-e ki az orosz reakciókat, de az elmúlt két hétben két moszkvai törvényhozó is megkérdőjelezte