5p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Ankara az elmúlt időszakban Közép-Ázsia két legnagyobb államával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal is katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára. Az elmúlt két hétben két moszkvai törvényhozó is megkérdőjelezte a világ kilencedik legnagyobb országának, Kazahsztánnak a területi épségét. Káncz Csaba jegyzete.

Az amerikai elnökválasztás, a koronavírus-járvány és a gazdasági recesszió közepette a Nyugat egykedvűen vette tudomásul a Nagorno-Karabah birtoklásáért folyó háborút a Dél-Kaukázusban. Holott ez bizonyíték volt arra, hogy a katonai erőszak továbbra is eszköze a hatalmi politikának – pontosabban fogalmazva egyre inkább reneszánszát éli. A nemzetközi jog által tiltott erőszak a papíron szépen mutat, de ebben az esetben teljesen értéktelennek bizonyult.

Forrósodó Közép-Ázsia

Az elmúlt években több elemzés is foglalkozott Kína és Oroszország vetélkedésével és kényes kiegyezésével Közép-Ázsiában. Tádzsikisztánban például mind Peking, mind Moszkva katonai bázist tart fenn. De az örökké nyughatatlan Erdogan török elnök az elmúlt pár hónapban ebben a térségben is frontot nyitott, amelyet Moszkva nem nézhet tétlenül.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. Illusztráció. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)
Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. Illusztráció. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

Európában fel se figyeltek arra a tényre, hogy Ankara az elmúlt időszakban Közép-Ázsia két legnagyobb államával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal is katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára. Kazahsztán esetében a szerződés magában foglalja a hadiipar együttműködését, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat. Üzbegisztán hasonló megállapodást kötött október végén a török védelmi miniszter látogatása alkalmával. Árulkodó, hogy a látogatás alatt megvitatásra került egy „Turáni Hadsereg” esetleges megalapítása a türk országok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán – által.

Ezen politikai és katonai mozgások hazánk számára sem érdektelenek, hiszen Budapest 2018 ősze óta megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban, és tavaly ősszel fővárosunkban nyitották meg a Tanács európai képviseletét.

Orosz revansista megnyilvánulások

Az még nem világos, hogy a török behatolás váltotta-e ki az orosz reakciókat, de az elmúlt két hétben két moszkvai törvényhozó is megkérdőjelezte Kazahsztán területi épségét. Nem kell tartaniuk emiatt szibériai száműzetéstől, hiszen ezzel csupán visszhangozták Putyin elnök 2014-es megjegyzését, miszerint „a kazahoknak soha nem volt államiságuk” az 1991-es szovjet összeomlást megelőzően.

Vjacseszlav Nyikonov, az orosz törvényhozás alsóháza (Duma) oktatási és tudományos bizottságának vezetője december 10-én egy televíziós műsorban leszögezte, hogy amikor a Szovjetuniót létrehozták, „Kazahsztán egyszerűen nem is létezett országként, északi területei pedig gyakorlatilag néptelenek voltak”. Hozzátette: „a déli területeket a Szovjetunió adta ajándékként a kazahoknak”.

Másnap az orosz Patrióta mozgalom egy aktivistája transzparenst lógatott ki a moszkvai Kazah Nagykövetség bejáratára ezzel a felirattal: „Észak-Kazahsztán orosz föld”.

December 13-án egy másik országgyűlési képviselő, Jevgenyij Fedorov fejezte ki egyetértését Nyikonov álláspontjával, hozzátéve: a kazah területek „nagy ajándékok voltak Oroszországtól”. Kazahsztán külügyi államtitkára bekérette az orosz ügyvivőt, és országának „zavarodottságát” fejezte ki Nyikonov véleménye kapcsán. A kazah külügyminisztérium közleményt adott ki: ebben „provokatív támadásról” írnak, amely „komoly károkat okoz” Moszkva és Nur-Szultan kapcsolataiban.

A kazah törvényhozás egyik képviselője nem minden él nélkül szögezte le az incidens kapcsán: „Oroszország óriási, és nincsen szüksége újabb területekre.” Hozzátette, hogy évente orosz falvak ezrei válnak néptelenné.

Ahogy már fentebb említettük, Putyin elnök 2014-ben – alig pár hónappal a Krím elfoglalása után – emelte ki, hogy az első kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev „létrehozott egy államot egy olyan területen, ahol soha nem létezett állam”.

Mély történelmi sebek

December 14-én a Duma eurázsiai integrációjáért felelős bizottság helyettes vezetője próbálta a lenyugtatni a kedélyeket, kijelentve, hogy: „Oroszország elismeri Kazahsztán szuverenitását jelenlegi határain belül… számunkra Kazahsztán egy baráti állam, amellyel több megállapodást és szerződést is aláírtunk”. Mindezen kármentő szavak nem feledtetik a tényt, hogy 30 évvel a kazah függetlenség kikiáltása után befolyásos orosz politikusok kérdőjelezik meg sorozatosan a 2,724,900 négyzetkilométeres Kazahsztán függetlenségét.

Márpedig a világ kilencedik legnagyobb területű országában mély sebeket tépnek föl a moszkvai üzenetek. A szovjet uralom ugyanis nem kis döccenőkkel konszolidálta magát a kazah területeken. Az 1921-22-es éhínség idején milliónyi kazah halt éhen. A szovjetek elnyomták a hagyományos elitet, az 1920-as évek végén és az 1930-as években erőszakkal kollektivizáltak, tömeges éhezést és nyugtalanságot váltva ki ezzel.

1926 és 1939 között a kazah lakosság 22 százalékkal csökkent az éhezés, az erőszak és a kivándorlás miatt. Az 1930-as években sok kazah értelmiségit végeztek ki, részint az általános elnyomás részeként, részint a kazah öntudat és kultúra módszeres elnyomása céljából.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem sok jót várhatunk a benzinkutakon jövő héten sem
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 08:42
Bánhatja, ha nem tankolt meg pénteken. 
Makro / Külgazdaság Trump újabb fenyegetése a magyar gazdaságnak is baj
Király Béla | 2025. július 11. 13:13
A napokban azzal fenyegetett az amerikai elnök, hogy amely államok túl jó viszonyt ápolnak a BRICS-országokkal, azok további vámokra számíthatnak. Ez újabb jele a blokkosodásnak, ami ellentmond Orbán Viktor gazdasági semlegességének.
Makro / Külgazdaság A franciák is azt élik át, mint mi, de azért van egy nagy különbség
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 12:22
Ott is nőtt az infláció júniusban, de az így is csak 1 százalék, szemben a mi 4,6-os rátánkkal.
Makro / Külgazdaság Jól jártak Putyinék
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:51
Csökkent az olajexportjuk, az árak emelkedése miatt mégis nőttek a bevételeik.
Makro / Külgazdaság Mi történhetett a britekkel?
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:32
Váratlanul csökkent az angol, skót és walesi gazdaság együttes teljesítménye májusban.
Makro / Külgazdaság Végre a románok nézik a mi hátunkat
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 10:07
Bár nálunk is már két hónapja újra emelkedik az infláció, a románoknál több mint 1 százalékponttal nagyobb a pénzromlás.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat a hazai üzemanyagárak emelkedése
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 09:34
Ám amennyiben a kutak lekövetik a nagykereskedelmi árak változását, akkor szombattól csak a gázolajért kellhet többet fizetni.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor most a közalkalmazottaknak kedvezne
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:52
A kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, dolgoznak azon, hogy az állami alkalmazottak számára is tudjanak segítséget nyújtani.
Makro / Külgazdaság Nagy bejelentést tettek a kínaiak
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:23
13,8 százalékkal nőtt az autóeladás júniusban.
Makro / Külgazdaság Trump 35 százalékos vámot vet ki a kanadai termékekre
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 07:14
Augusztus 1-jétől. A többiekre „csak” 15-20 százalékosat?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG