Dinasztiák
Az ősi királyi szokás, az örökletes hatalom modern kori, elnöki példáira említhetjük az idősebb és ifjabb Aszadot Szíriában (nem kevés fejfájást okoznak a világnak sok évtizede), vagy Azerbajdzsán vezetőit, az idősebb és ifjabb Alijevet, igaz, ők nem sok vizet zavarnak, talán még népük is elégedett velük. Sok példát lehetne még említeni, de a legbecsesebb darab minden bizonnyal a Kim dinasztia: Kim Ir Szen, a nagyapa, Kim Dzsongil, az apa, és Kim Dzsongun, az unoka, aki most azért lett nagyfiú a világban, mert kifejlesztette atomfegyverét.
Az elmúlt húsz év
A demokratikus verzióból még megemlíthető a görög Papandreu család, ahol ugyancsak három generáció adott miniszterelnököt az országnak. Indonéziában Szuharto fia is feltehetőleg ezen az úton szeretné elérni a hatalmat: pártot alapított, mellyel a jövőre esedékes választásokon szeretne indulni. Apja rendszeréről nem mondott rosszat, viszont az elmúlt húsz évet bírálta, szerinte a közben lezajlott reformok nem hozták meg az országban a kellő eredményt.
Ő és pártja viszont nagyszerű lehetőséget kínál, mondta el a Reutersnek saját jakartai szállodája előtt, és fejlett nemzetté teszi majd a világ negyedik legnépesebb, 265 millió lakosú országát. Apját 1998-ban az ázsiai válság évében szorították ki a hatalomból 32 évi vaskezű uralkodás után azt követően, hogy az ország gazdasági és társadalmi káoszba süllyedt. A válság fő okának a korrupciót és a nepotizmust találták, melynek során Szuharto sok családtagja gazdagodott meg és uralta az ország gazdaságát.
Maga sem egy szent
Az ifjú Szuhartónak is akadtak botrányai: 2000-ben őt is bűnösnek találták földügyletekkel összefüggő korrupció miatt, de később ejtették a vádat. Két évvel később viszont 15 évre ítélték, miután bérgyilkost fogadott, hogy megölje az őt a korábbi ügyben elítélő bírót, aki ráadásul a legfelsőbb bíróságot képviselte. Öt évet le is ült, aztán idő előtt szabadon engedték. Vicces módon egyébként pont ő vádolja korrupcióval Yoko Widodo jelenlegi elnököt, aki vélhetően indulni fog a második elnöki ciklusért a jövő áprilisi választásokon.
Az elmúlt 20 évben egyébként több Szuharto rokon is próbálkozott a politikával, arra a nosztalgiára építve, ami a társadalom egy részében kialakult a Szuharto-korszak stabilitása és biztonsága iránt. Most az ifjú Szuharto azt mondja, hogy a fiatal választókat próbálja majd meggyőzni arról a közösségi médián keresztül, hogy nem volt rossz apja kormányzása, és apjáról sosem mondták ki, hogy korrupt (egyes vélekedések szerint az övénél korruptabb rendszer még nem is létezett). Arra az érvre, hogy egy gyilkos mégsem feltétlenül ideális politikus, azt válaszolta, hogy büntetését letöltötte, az ügy lezárva, túl lehet lépni rajta.
Kevesebben akarnak kormányváltást. 
