|
| Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet mond a Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusának megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. október 18-án. (MTI/EPA/Vu Hong) |
Igazi szovjet stílusban a Xinhua kínai hivatalos hírügynökség vasárnap 36 szavas közleményben tudatta országgal és világgal, hogy a Kínai Kommunista Párt javaslata értelmében eltörlik az államfői tisztség két terminusra vonatkozó időkorlátját. Ez azt jelenti, hogy Hszi Csin-ping 2023-at követően is elnök maradhat. Ezután következett egy újabb megdöbbentő Xinhua közlemény, amely szerint Hszi tanait belefoglalják a kínai alkotmányba!
Fújol a köznép
Bár a kínai nacionalisták örömmel fogadták a hírt, a Reuters beszámolója szerint a kínai kormány jelentős kampányt indít, miután a közösségi médiában erősen negatív a köznép reakciója a Hszi további hatalomban maradását célzó törvényjavaslatra. A szociális médiában egyenesen az észak-koreai uralkodó dinasztiával hasonlítják össze Hszi hatalomkoncentrációját, ezért a rezsim az elmúlt órákban számos cikket blokkolt, egyben több, a döntést dicsérő cikket jelentetett meg.
Valóban, Hszi 2012-es hatalomra kerülése óta egy elképesztő hatalmi koncentrációt hajt végre és olyan hivatalos titulusokat gyűjtött be, mint a Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Központi Katonai Bizottság elnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetője és az átfogó államháztartási reformcsoport feje. Az elnök már tavalyelőtt átvette a főparancsnoki pozíciót Kína parancsnoki központjában (Joint Operations Command Center) és ezzel a PLA műveleti parancsnoka lett háború esetén. Hszi már eddig is elnöke volt a Központi Katonai Bizottságnak, amely a hadsereget ellenőrzi.
Hszi mostani lépése egy nagyon érzékeny nemzetközi helyzetben következik be. A hírek szerint az amerikai kormány az acélimport esetén 24, az alumíniumnál pedig 10 százalékos vám bevezetését tervezi, ez válaszlépéseket hozhat az érintett nagy termelők, így Kína részéről. A Trump kormányzat ráadásul múlt decemberben Kínát „stratégiai versenytársnak” nevezte első nemzetbiztonsági stratégiájában.
Hszi lépése bizonytalanságot is tükrözhet, a kínai kommunista vezetés ugyanis manapság kifogyott az ideológiai töltetből. Mao Ce-tung 1976-os halála után a kínai vezetők az ország jólétének folyamatos növeléséhez kötötték a kommunista párt legitimitását. Ennek a korszaknak azonban belátható időre befellegzett és az elbizonytalanodott pekingi vezetés egyre inkább a Nyugat-ellenes propagandában valamint a Dél-kínai-tengeri hatalmi játszmákban akarja felépíteni új identitását.
|
| Káncz Csaba |
Ankarában és Budapesten is
A 2008-as pénzügyi válság előbb gazdasági, majd szociális és napjainkra globális biztonságpolitikai megrendülést eredményezett a világban. A megrendült nemzetközi rendszer hasadékain brutális erővel tér vissza a történelem a maga démonaival. Pekingben tehát újra egy olyan erős politikai vezetőt láthatunk, hogy akár császárnak is nevezhetjük, ahogyan ezt az elmúlt órákban többen meg is tették Hong Kongban.
Törökországban Erdogan már évek óta úgy funkcionál 1025 szobás új elnöki palotájában, mintha egy törvények fölött álló szultán lenne - és akinek a fiát egyébként az olasz hatóságok neveztek meg milliárdos pénzmosóként. Hazánkban az uralkodó család esetében szintén a középkor hűbéri rendszere jut eszébe sok nyugati megfigyelőnek. Berlin és Párizs fokozott figyelme márcsak azért is indokolt, mert a magyar miniszterelnök családjának tagjai éppen a német és francia adófizetők pénzéből válnak milliárdossá.
Káncz Csaba jegyzete
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
