Az európai nemzetek Donald Trump esetleges Fehér Házba való visszatérésének fenyegető árnyával küzdenek. Az Egyesült Államokban az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatás a Kongresszusban elakadt, a republikánus törvényhozók vonakodnak attól, hogy Kijevet továbbra is támogassák.
A csütörtöki nagy nap lesz
A csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt a német kormány az elmúlt napokban fokozta a nyomást a többi uniós tagállamra, hogy növeljék az ukrán fegyveres erőknek szánt fegyverszállításokat. "Ez egy anyagi csata, amelyet jelenleg tapasztalunk" - magyarázta egy kormányszóvivő hétfőn - "és feltételeznünk kell, hogy ez még jó ideig így fog folytatódni".
Ezért Olaf Scholz szövetségi kancellár az elmúlt három hétben személyes megbeszéléseken és telefonon is sürgette az EU különböző állam- és kormányfőit, hogy több katonai felszerelést bocsássanak rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy Berlin az idén több, mint hétmilliárd eurót akar fegyverekre fordítani Ukrajna számára, Scholz kifejtette: "A mi hozzájárulásunknak növekednie kell - de mindenki másnak is hozzá kell járulnia." A német nyomásra történő újabb kötelezettségvállalások egyáltalán nem valószínűtlenek a rendkívüli EU-csúcson.
Nem véletlen, hogy Scholz kancellár, valamint Mette Frederiksen dán, Petr Fiala cseh, Kaja Kallas és Mark Rutte holland miniszterelnök nyílt levelet jelentetett meg tegnap a Financial Times-ban, amelyben közös erőfeszítésre szólítanak fel Ukrajna hosszú távú felfegyverzése érdekében. Elismerve, hogy az EU valóban "elmarad" attól a céljától, hogy március előtt 1 millió lövedéket küldjön Ukrajnának, úgy érvelnek, hogy "erőfeszítéseink nem szabad elsorvadniuk".
A politikai vezetők hozzáteszik: "Az EU-nak és tagállamainak meg kell újítaniuk erőfeszítéseiket, és fokozniuk kell katonai támogatásukat". "A teher olyan nagy, hogy minden államnak mindent meg kell tennie Ukrajna támogatásáért - ennek továbbra is közös erőfeszítésnek kell lennie. Felszólítjuk Ukrajna barátait és partnereit, hogy közös európai felelősségként kötelezzék el magukat Ukrajna hosszú távú, fenntartható katonai támogatása mellett. Ezt a döntést minden egyes országnak meg kell hoznia. Csak így lesz képes Ukrajna sikeresen védekezni az orosz agresszióval szemben."
Macron játszmája
Az európai országoknak bátor és "innovatív" döntéseket kell hozniuk Ukrajna megsegítésére még akkor is, ha az Egyesült Államok a következő hónapokban visszalép Kijev támogatásától - mondta Emmanuel Macron francia elnök kedden. "Ez egy döntő és próbára tevő pillanat Európa számára. Készen kell állnunk arra, hogy cselekedjünk Ukrajna védelmében és támogatásában, bármi áron és bárhogyan is dönt Amerika" - mondta Macron a svédországi Karlberg katonai akadémián tartott beszédében.
Macron kiemelte, hogy az EU-nak "fel kell gyorsítania a támogatás mértékét", mivel "egy orosz győzelem költségei mindannyiunk számára túl magasak".
A nagy szavak ellenére Franciaország egy igazi törpe az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban: a Kieli Intézet szerint az orosz invázió óta mindössze 500 millió euró értékben adott fegyvereket Kijevnek - sokkal kevesebbet, mint Németország (17,1 milliárd euró), az Egyesült Királyság (6,6 milliárd euró), illetve Lengyelország (3 milliárd euró).
A francia elnök a héten kétnapos látogatást tett Svédországban, hogy az energiától a védelemig terjedő területeken partnerségekről tárgyaljon. A francia fegyveres erők minisztere, Sébastien Lecornu és svéd kollégája, Pål Jonson szándéknyilatkozatokat írt alá a légvédelemről és a légtérellenőrző rendszerekről. Franciaország és Svédország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek széles körű védelmi iparral rendelkeznek, és saját vadászrepülőgépeket is gyártanak - a francia Rafale-t a Dassault Aviation, a svéd JAS 39 Gripen-t pedig a Saab gyártja.
Az új stratégia
Mindazonáltal a republikánusok szabotázsa nagy csapás a Nyugat számára és az EU hatalmai a tátongó űrt nemigen tudják betölteni. A The Washington Postnak névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők beszélnek egy új Ukrajna-stratégiáról, amelyben nem a területszerzésen lesz a hangsúly, hanem azon, hogy segítsenek Kijevnek visszaverni az orosz támadásokat, és hosszú távon megerősítsék az ország katonai erejét és gazdaságát.
A kitűzött cél az lenne, hogy a mostani területeknél (Ukrajna egyötödénél) ne kerüljön több terület orosz kézre, és hogy az ukránok folytassák azokat a műveleteket, amelyek az utóbbi időkben sikeresnek bizonyultak – például a nagy hatótávolságú csapásokat, a fekete-tengeri orosz hadiflotta visszaszorítását, valamint a Krímben állomásozó orosz erők lekötését az állandó rakétatámadásokkal és különféle szabotázsakciókkal. Az amerikaiak most azt szeretnék, ha Ukrajna idén tartani tudná a frontvonalait, 2024 végére megerősödne, és – ahogy az egyik tisztviselő mondta – „fenntarthatóbb útra” tudná helyezni az országot (katonai és gazdasági értelemben).
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az izraeli kormány a nemzetközi tiltakozás ellenére is meg kívánja szállni Gázavárost a Hamász elleni harcra hivatkozva. 
