Mi a fene történt Avgyijivkánál? Súlyos döntés előtt áll Zelenszkij

Avgyijivkánál nemhogy 2022 februárja, hanem 2014 óta zajlanak a harcok, különösebb eredmény nélkül. A Donyeck városától csak 15 kilométerre fekvő település így aztán kellemetlen beékelődésként maradt meg orosz szempontból a frontvonalban. A város birtoklásáért folyó harcok hevessége tavaly ősszel nőtt meg drámaian, miután az oroszok jelentős erők, köztük százas nagyságrendű páncélos, összevonásával támadások sorozatát indították a város körülzárásáért, illetve elfoglalásáért.

Ha röviden akarnánk ezek eredményeit összegezni, akkor talán a „véres kudarc” lenne a legmegfelelőbb kifejezés. Ugyan a frontvonalon történtek kisebb mozgások, a harcok menete nagyjából úgy nézett ki, hogy az ukrán drónok és tüzérség már a frontvonal mögött súlyos veszteségeket okozott az orosz erőknek, majd a rohamra vonuló gyalogságot és harci járműveket is megtizedelte. Ugyan időnként a kifogyhatatlan hullámokban érkező orosz gyalogság elől egy idő után visszavonultak az ukránok, rövid idővel később általában vissza is foglalták néhány ellentámadással az állásaikat. Az orosz veszteségek iszonyatosak voltak, egyes napok valószínűleg az egész háború legsúlyosabb napi veszteségeit hozták orosz oldalon.

Az oroszok hirtelen a spájzban lettek

Most hirtelen mégis ott tartunk, hogy az oroszok valamikor február 4-e környékén jelentős sikereket értek el Avgyijivka térségében, a város utolsó aszfaltozott utánpótlási útvonala veszélybe került, és reális lehetőségként merült fel a település feladása. A hírek szerint Avgyijivka helyzete Volodimir Zelenszkij azon döntésében is szerepet játszott, hogy leváltotta Valerij Zaluzsnijt az ukrán fegyveres erők éléről – ő ugyanis a város feladását szorgalmazta, míg utódja, Olekszandr Szkirszki állítólag megígérte az elnöknek, hogy megtartja a várost.

De mi történt? Hogyan fordult ekkorát hirtelen a harci helyzet? Több tényező is szerepet játszott ebben. Az első, és talán legfontosabb, hogy mostanra tényleg kezd kritikussá válni a tüzérségi lőszerhiány ukrán oldalon. Hiába ígért tavaly egymillió tüzérségi lőszert Ukrajnának az Unió, ennek csak töredékét szállították le, a gyártókapacitások sem épülnek közel sem olyan ütemben, ahogy kellene. Közben Amerikában a republikánusok elérték, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag felfüggessze Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását – és egyébként Amerika sem képes egyelőre a megfelelő mennyiségben és ütemben új 155 milliméteres (ez a NATO sztenderd nehéztüzérségi lőszerének átmérője, ilyet használnak az Ukrajnának átadott nyugati tüzérségi eszközök) lőszereket gyártani.

És ha mindez nem lett volna elég, a gázai háború miatt hirtelen Izraelnek is szüksége lett ilyen lőszerekre, és ezek az igények elsőbbséget is élveztek – tudunk olyan Ukrajnának szánt szállítmányokról, amelyeket az utolsó pillanatban irányítottak át Izraelbe.

Többször írtunk már arról, hogy az ukrajnai háború legfontosabb fegyverneme a tüzérség lett. Sokat beszélünk a drónokról, de a pilóta nélküli repüli szerkezetek egyik fő szerepe az, hogy célpontokat találjanak a tüzérségnek, amely egységnyi idő alatt a legtöbb pusztítást tudja okozni, ráadásul messze a legolcsóbban. Lőszer nélkül viszont hiába látják mondjuk az ukránok, hogy támadásra vonják össze egységeiket az oroszok, nem sokat tudnak tenni ellene.

Egy másik fontos tényező az ukránok emberhiánya. Erről néhány napja hosszabb cikket is írtunk, itt most legyen elég annyi, hogy nem véletlenül tűnik egyre inkább fontos törésvonalnak az ukrán belpolitikában a sorozási szabályok módosítása, és az, hogy az Avgyijivka térségében harcoló egyes ukrán egységek erejük 30-50 százalékával rendelkeztek csupán február elején. Az orosz támadás kritikus óráiban előfordult, hogy  egy tüzérségi egység 64 katonájából 15-öt gyalogságként vezényeltek a frontra – 11-en meghaltak közülük, mivel e feladatra nem voltak megfelelően kiképezni.

"Many infantrymen and other soldiers deployed on the first line of defense have complained that their positions – often just holes like the one described by Oleksandr – appear to have been poorly prepared ahead of the major Russian offensive on Avdiivka.https://t.co/LhCGHfivr7 pic.twitter.com/i3QW7xSNjL

— Rob Lee (@RALee85) February 11, 2024

Az ukrán katonák az ellátás és a védelmi állások elégtelenségére panaszkodnak, és az is valószínű, hogy nem minden a frontra vezényelt katona rendelkezik a megfelelő kiképzettséggel és tapasztalattal, hogy helyt álljon ilyen körülmények között.

Kihasználták a lehetőséget

A lehetőség tehát adott volt az oroszok számára, de azt is el kell ismerni, hogy ennek kihasználásában az oroszok figyelemre méltó találékonyságot mutattak be.

„Februárba úgy léptünk bele, hogy az oroszok a jól ismert „Carszka Ohota” étteremnél próbálkoztak, utólag kiderült, hogy egy régebbi csővezeték segítségével, rendkívül elmés módon. Itt fontos megjegyeznem, hogy beépített területen vívott harcnál a felszín alatti építmények kontrollálása kulcsfontosságú”

– írja Takács Márk százados, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az eseményeket elemző bejegyzésében.

Ezután számos ponton helyezték nyomás alá az ukrán védelmi vonalakat a már jól ismert, nem túl hatékony, de a védők készleteit és erejét felőrlő gyalogsági rohamokkal. A nagy – legalábbis ukrajnai viszonylatban, ahol néha hetekig egy-egy erdősáv vagy kisebb magaslat, egy-két négyzetkilométernyi terület birtoklásáért zajlanak öldöklő harcok – áttörésre vezető támadást pedig két körülményt is kihasználva indították el.

„Két dandár sávhatáránál, a rossz látási viszonyokat kihasználva támadást hajtottak végre az üzem és a város találkozásánál, ezáltal szinte derékba kapva az avgyijivkai zsákban védekező erőket”

– idézzük megint Takács Márkot.

Egyes források szerint az oroszok itt is a föld alá ásott alagutakat, illetve hővisszaverő köpenyeket is használtak az ukrán állások megközelítéséhez (utóbbi a hőkamerával ellátott drónok megtévesztését szolgálná éjszaka vagy rossz látási viszonyok között).

Tény mindenesetre, hogy az oroszok jelentős áttörést értek el, és néhány nap alatt egyrészt bejutottak Avgyijivka területére, másrészt – és ez talán még aggasztóbb fejlemény ukrán szempontból – megközelítették a 0542 számú főutat, amely eddig az utolsó, nem közvetlenül belőhető, teherautók által is használható utánpótlási útvonala volt az avgyijivkai helyőrségnek.

Avdiivka.

"This is what the Avdiivka Coke Plant looks like. You see, everything is broken, ruined. They keep hitting it and don't let me take a break. We hold on and we will hold on. There is no other way." pic.twitter.com/viCr04dPHG

— NOELREPORTS(@NOELreports) February 13, 2024

A támadás sikerében, illetve az ukrán ellentámadási kísérletek elhárításában nagy szerepet játszott az orosz légierő is, amely az elmúlt időszakban jócskán fokozta tevékenységét Avgyijivka környékén. Az elmúlt hetekben heti nagyjából 150 nagy robbanóerejű siklóbombát dobtak le itt az ukrán állásokra, a múlt héten viszont volt olyan nap, amikor 24 óra leforgása alatt 50 ilyen érte el az ukrán vonalakat. E bombák pontossága ugyan bőven hagy kívánnivalót maga után, azonban így is rettenetes pusztítást végeznek, ráadásul demoralizálják is a védőket.

Russian Su-34 bombers dropping FAB-500M62 UMPK glide bombs. https://t.co/mab0mCjlIw pic.twitter.com/GtSyat1VlA

— Rob Lee (@RALee85) July 5, 2023

C'est ainsi que la Russie opère à Avdiivka : elle largue des bombes planantes peu précises à répétition, détruisant la villes et la réduisant en ruines avant de tenter de la prendre. Il s'agit d'une stratégie typique employée par la Russie.

La vidéo montre le quartier nr. 9… pic.twitter.com/B0BpAwUStd

— Christophe Tymowski (@Christophe_Tymo) February 13, 2024

Döntést kell hozni

Az ukránok természetesen ellentámadásokat indítottak, és ehhez új egységeket is a térségbe vezényeltek. Ezekkel végül sikerült megállítani az orosz előretörést, illetve nagyjából stabilizálni a 0542-es út helyzetét, főként annak köszönhetően, hogy a frissen bevetett erők 120 milliméteres aknavetőkkel és azokhoz való lőszerekkel is bőségesen el voltak látva.

A front jelenlegi állása lehetőséget kínálna az ukránoknak arra is, hogy oldalba kapják az Avgyijivkába beért, illetve a várostól északnyugatra területeket nyert orosz egységeket, ehhez azonban – megintcsak – komoly tüzérségi támogatásra lenne szükség. Kérdés, hogy a meglévő készletekkel ez lehetséges-e, és ha igen, milyen áron.

AVDIIVKA AXIS /2230 UTC 12 FEB/ RU forces are assessed to have cut the urban area in half. These positions now threaten UKR Ground Lines of Communication & Supply (GLOCS). UKR forces are now reported to be concentrating and preparing to launch a counter attacks. pic.twitter.com/IBZxfg6Aiz

— Chuck Pfarrer | Indications & Warnings | (@ChuckPfarrer) February 12, 2024

Ha viszont ezek az ellentámadások nem járnak hamarosan kézzel fogható sikerrel, akkor az ukrán had- és politikai vezetés súlyos döntés előtt áll. Mégpedig komolyan meg kell fontolni Avgyijivka kiürítését, annak minden politikai és katonai következményével.

„Akárcsak Bahmutnál, itt is addig éri meg védekezni a kedvezőtlen harcászati helyzet ellenére is, amíg jelentősen több veszteséget tudnak okozni az oroszoknak, mint amennyit elszenvednek. Továbbá addig, amíg olyan orosz erőket kötnek le, amelyek máshol több bajt okoznának. Természetesen az ukrán hadműveleti és hadászati szintű parancsnokok ezt jobban meg tudják ítélni, de a jelenlegi információkból, a jelenlegi helyzetemből ítélve úgy érzem, hogy Avgyijivkánál hamarosan döntési ponthoz érkeznek az ukránok”

– fogalmaz Takács Márk.

Tom Cooper osztrák katonai szakértő egyelőre nem látja valószínűnek, hogy az ukránok megkezdenék Avgyijivka kiürítését, azonban a lőszerhiány miatt azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy sikerülhet nekik visszavetni az oroszokat a február eleji állásaikba. Ez pedig Cooper szerint azt jelenti, hogy a következő napokban, hetekben Sztepove, az avgyijivkai ipari körzet és Szjeverne környékén fog eldőlni a város sorsa (ezek sorrendben a városhoz képest északra, északnyugatra, illetve nyugatra helyezkednek el), mivel a körülzárás érdekében a következőkben ezekben az irányokban várható újabb orosz támadás.