Az Egyesült Államok és Dél-Korea négy év után először kezdett újra nagy közös hadgyakorlatot. A nagyszabású háborús játékok újrakezdése megszegi Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető között 2018 júniusában létrejött hallgatólagos megállapodást, amely az ilyen gyakorlatok befejezéséről szól, cserébe moratóriumot vezet be az észak-koreai nukleáris fegyverek és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztelésére.
A hadgyakorlat részletei
A Yonhap hírügynökség szerint a gyakorlatok „teljes háborús koncepción” alapulnak, és számítógépes szimulációs gyakorlatokat, 13 nagyszabású terepgyakorlatot és polgári védelmet foglalnak magukban.
A háborús játékok névlegesen védekező jellegűek – egy észak-koreai támadás visszaverése és a főváros, Szöul megvédése, majd ellentámadás. Az OPLAN 5015 szerinti közös tervezés azonban, amelyről az Egyesült Államok és Dél-Korea 2015-ben állapodott meg, magában foglalja az Észak-Korea elleni megelőző csapásokat és a különleges erők „lefejezési razziáit”, amelyek célja a legfelsőbb vezetők meggyilkolása.
Az Egyesült Államokkal kötött dél-koreai katonai szövetség értelmében az Egyesült Államoknak 28 500 katonája állomásozik az országban lévő támaszpontokon, harci repülőgépekkel és egyéb katonai hardverekkel együtt, állandó készültségben. Sőt, háború esetén az amerikai hadseregnek lenne hadműveleti irányítása (OPCON) a hatalmas, erősen felfegyverzett dél-koreai hadsereg és annak 550 ezer fős állománya felett.
Miért vált indokolttá?
Az Egyesült Államok és Dél-Korea is azt állítja, hogy az ilyen hadgyakorlatok folytatására azért van szükség, mert Észak-Korea több, mint 30 rakétatesztet hajtott végre az idén, és állítólag a hetedik nukleáris kísérletére készül. Valóban, a dél-koreai jobboldali elnök, Jun Szuk Jol - aki májusban lépett hivatalba -, keményebb katonai álláspont mellett kampányolt Észak-Koreával szemben, beleértve a megelőző csapásmérő képességet, valamint a hatalmas, éves közös háborús játékok újraindítását az Észak-Koreával szemben.
Az Egyesült Államok a múlt héten bejelentette, hogy egy újabb észak-koreai nukleáris kísérletre „stratégiai eszközök” Dél-Koreában történő telepítésével válaszol. Bár nincs meghatározva, a „stratégiai eszközök” magukban foglalhatnak stratégiai bombázókat, nukleáris tengeralattjárókat vagy nukleáris rakéták és bombák szállítására alkalmas repülőgép-hordozókat, valamint taktikai nukleáris fegyvereket.
Tanulság Phenjan számára
Oroszország Ukrajna elleni agressziójából fakadó következmények sokrétűen befolyásolják a Koreai-félsziget helyzetét. A nemzetközi jog Oroszország általi megsértése, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés, az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Oroszország és Kína közötti erősödő nagyhatalmi verseny számos tanulsággal szolgál Dél-Korea és Észak-Korea számára.
Észak-Korea egyike volt annak az öt országnak, amely az ENSZ Közgyűlésének azon határozata ellen szavazott, amely elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Phenjan emellett megerősítette Moszkva támogatását azzal is, hogy ez év júliusában független államként ismerte el az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadár entitásokat.
Észak-Korea Oroszországnak nyújtott támogatása nem csupán a két ország Egyesült Államokkal szembeni ellenségességének köszönhető, hanem Oroszország azon álláspontjának is, hogy enyhítse az Észak-Koreával szembeni nemzetközi szankciókat. A Washington, Moszkva és Peking közötti megnövekedett feszültség továbbá aláássa a KNDK-val szemben bevezetett szankciók hatékonyságát. Támogatásáért cserébe Észak-Korea feltételezheti, hogy Oroszország megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsának Észak-Koreával kapcsolatos határozatait.
Tanulság Szöul számára
Az ukrajnai háború is megmutatta, hogy meg kell erősíteni Dél-Korea védelmi képességeit. Figyelembe véve az ukrajnai helyzetet és az észak-koreai atomfegyver-program folyamatban lévő fejlesztését, egyes dél-koreai szakértők amellett érvelnek, hogy Dél-Koreának törekednie kell az Egyesült Államok taktikai nukleáris fegyvereinek visszahelyezésére a déli területekre, és tárgyalásokat kell kötnie az Egyesült Államokkal a nukleáris megosztásról. Általánosságban elmondható, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója után megnőhet a szakértői vita és a nyilvánosság támogatása Dél-Korea saját nukleáris képességének fejlesztésére.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
