5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Sem Tokió, sem Peking számára nem mindegy, hogy az új dél-koreai elnök milyen játszmába kezd a geopolitikailag rendkívül feszült térségben. A stratégák abban reménykednek, hogy a Kína, Oroszország és Észak-Korea által érzékelt fenyegetés hatására Dél-Korea és Japán átugorja a történelem árnyékát. Káncz Csaba jegyzete.

Kedden beiktatták hivatalába Dél-Korea új elnökét, a 61 éves Jun Szuk Jolt. A beiktatási ceremónián részt vett a japán külügyminiszter és a kínai alelnök. Bizony sem Tokió, sem Peking számára nem mindegy, hogy az új elnök milyen játszmába kezd a geopolitikailag rendkívül feszült térségben.

Repülőrajt Japánnal

A választások konzervatív győztese még keddi eskütétele előtt megkezdte munkáját. Két héttel ezelőtt küldöttséget menesztett a szomszédos Japánba, hogy helyrehozzák a baloldali elődje, Mun Dzse In alatt megromlott viszonyt.

Jun Szuk Jol új dél-koreai elnök kalapácsütéssel kezdi meg kormánya első rendkívüli ülését a szöuli elnöki hivatalban. Fotó: MTI/EPA/YNA Pool/Yonhap
Jun Szuk Jol új dél-koreai elnök kalapácsütéssel kezdi meg kormánya első rendkívüli ülését a szöuli elnöki hivatalban. Fotó: MTI/EPA/YNA Pool/Yonhap

Jun kezdeményezése geopolitikailag rendkívül kényes időszakban történik. „Nincs vesztegetni való időnk a Japán és Dél-Korea közötti kapcsolatok javításában” – mondta Fumio Kishida japán miniszterelnök üdvözlő beszédében. Kína veszélyezteti a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, ez pedig minden eddiginél szükségesebbé teszi a stratégiai együttműködést Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea között.

Washington érdekei

A lépést Dél-Korea szövetségese, az Egyesült Államok is üdvözli. Washington reméli, hogy a Jun-kormány valóban kiterjeszti a háromoldalú együttműködést és ezzel stabilizálódna a Kelet-Ázsia erőegyensúlya, amely az elmúlt években Kína és Észak-Korea javára tolódott el – Mun Pekinghez való közeledése miatt is.

Biden elnök alatt az Egyesült Államok többoldalú katonai szövetséget akar kiépíteni, amely Ázsiáig nyúlik. A cél Kína elrettentése és az amerikai gazdaság fellendítése. Japán tavaly óta már kötött csapatok cseréjére vonatkozó megállapodást Ausztráliával és Nagy-Britanniával, amelyek a maguk részéről tavaly hármas szövetséget (AUKUS) kötöttek az USA-val. Most még mindig hiányzik a kapcsolat Dél-Korea és Japán között a szövetségek láncolatából.

Tokió és Szöul a történelem démonainak foglya

A kelet-ázsiai demokráciák katonai ereje csak egy a sok ösztönző közül. Mindkét ország nagy amerikai hadsereg bázisainak ad otthont. Emellett mindkét ország beszállítója olyan fontos kulcstechnológiáknak, mint a számítógépes chipek és az akkumulátorok, amelyeket az USA az ellátási lánc megerősítése érdekében ismét egyre inkább otthon szeretne előállítani.

A probléma: Mun baloldali elnök és Japán jobboldali miniszterelnöke, Sinzo Abe idején gyakorlatilag befagytak a kétoldalú kapcsolatok. Mindkét fél elmérgesített egy parázsló vitát Japán hódítástörténetének értékelése körül. Japán még Dél-Koreát is levette azon országlistáról, amely a chipgyártáshoz szükséges három vegyi anyag exportját könnyíti meg.

Ezért a feszültségért mindkét felet felelősség terhel. A nacionalista politikusok Japánban feledtetni akarják az emberekkel a hódítás történetének szörnyűségeit, és ezzel hozzájárulnak a válsághoz. A Mun-kormány pedig a Szöul és Tokió közötti történelmi feszültségek tematizálásával igyekezett maximalizálni a párt szavazatait.

Ez azonban azt jelenti, hogy Junnak belföldön és külföldön is kötéltáncot kell járnia, mivel a konfliktusok érzelmi töltetűek a koreai és japán lakosság egy jó részében.

Jun játszmája

A washingtoni, szöuli és tokiói stratégák abban reménykednek, hogy a Kína, Oroszország és Észak-Korea által érzékelt fenyegetés hatására Dél-Korea és Japán átugorja a történelem árnyékát. Valójában jobbak a közeledés esélyei Junnal, mint egy baloldali elnökkel Szöulban. De a válság és a megbékélési kísérletek körforgása, amely ellentétes a közös biztonsági érdekekkel, még nem szakadt meg.

A belpolitika ismét útjában állhat. Jun borotvavékony különbséggel nyerte meg a választást. Tovább rontja a helyzetet, hogy a dél-koreai parlamentet továbbra is a baloldali Demokrata Párt uralja. Az új elnöknek tehát sikerekre van szüksége, hogy megerősítse még alacsony szinten álló népszerűségét. Kisidának pedig számolnia kell pártja erős jobboldalával, amely nem hajlandó folytatni a bocsánatkérés politikáját.

A Szöul és Tokió közötti súrlódásokat természetesen örömmel figyeli Peking. A kínai kommunista párt szócsöve óvatos bizakodással írta szerkesztőségi állásfoglalásában:

„mindaddig, amíg Dél-Korea továbbra is ragaszkodik független útjához, és saját népe alapvető érdekeiből indul ki, megoldást fog találni. Jun nemrég egy amerikai médiának adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti folyamatos feszültség egyszerre jelenthet lehetőséget és kockázatot Dél-Korea számára. Kifejtette, hogy Szöulnak megvannak a maga útjai a béke, a közös jólét és a két nagyhatalom együttélésének elérésére. Ha Dél-Korea valóban konstruktív szerepet tud játszani ebben a tekintetben, akkor nemzetközi státusza és imázsa jóval meg fogja előzni Japánt”.

Ajánlat Észak-Koreának

Az új elnök rögtön beiktatási beszédében felszólította Észak-Koreát, hogy mondjon le nukleáris fegyvereiről. Hozzátette, amennyiben Phenjan "valóban elkötelezi magát a teljes atommentesítés folyamata mellett", kész lenne merész tervet előterjeszteni az észak-koreai gazdaság fellendítésére.

Észak-Korea az elmúlt időszakban egyre harciasabb hangnemet ütött meg. Phenjan január óta rekordszámú, 15 rakétakísérletet hajtott végre, ebből kettőt a múlt héten. Szöul és Washington is azt gyanítja, hogy hamarosan újraindítja nukleáris kísérleteit is.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.) 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
Makro / Külgazdaság Megint irigykedhetünk Romániára
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:38
Pörög az autóipar a szomszédban.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen eurómilliárdokat ad - de nem Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:24
Egyiptom kapja a pénzt a migránshelyzet kezelésére egy új megállapodás keretében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG