Utáljuk a piacgazdaságot és az államtól várjuk a csodát - hogy lesz így fejlődés?
A Magyar Közgazdasági Társaság BME-n működő ifjúsági szervezetének konferenciáján az MNB volt elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon még mindig a foglalkoztatottak túl nagy részét tartja el az állam. Széles rétegek még mindig "nem tudtak leválni" a központi hatalomról.
A politikai cicaharcok csak ártanak
Gondnak nevezte, hogy a rendszerváltás után a gazdasági átalakulást a gazdasági folyamatok átpolitizálódása kísérte, ráadásul a politikai-társadalmi erők között nem volt egyetértés jelentős nemzetstratégiai kérdésekben, például az euró bevezetésében.
A magyar gazdaság régiós összehasonlításban is gyenge teljesítményt produkált a rendszerváltást követő 25 év alatt, a GDP 1989-hez képest csupán 30 százalékkal bővült, a lakosság fogyasztása pedig csak 20 százalékkal nőtt.
Az viszont pozitívum, hogy a rendszerváltást követő másfél évtized alatt modern gazdasági szerkezet alakult ki az országban.
Ellenezzük a piacgazdaságot és az államban bízunk
Bod Péter Ákos azt is a negatív tendenciák között említette, hogy a piacgazdaság, a kapitalizmus támogatottsága a lakosság körében folyamatosan csökkent, 1991-ben még a lakosság 80 százaléka, 2009-ben már csak 46 százaléka támogatta a piacgazdaságot.
A Kádár-korszakból örökölt szemlélet még mindig uralkodik a lakosság egy jó részében, ez a réteg a gondjainak megoldását az államtól várja, ezért tudta az állam a szerepét, méretét erősíteni az utóbbi években. Ráadásul a politikai vezető réteg egy részének piacgazdasági ismerete hiányos a volt jegybank elnök szerint, ezért náluk is visszaköszönnek a kádári sztereotípiák.
|
| Kép forrása: fortepan.hu |
Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
A nyersanyagok vétele, illetve tartása most jó ötletnek tűnik
Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?
