Az első brit ipari méretű akkumulátortelepet az E.ON Sheffieldnél állítja üzembe a héten, egy meglévő erőmű mellett. A kapacitása 10 megawatt, félmillió mobiltelefon akkumulátorénak felel meg, az egész belefér négy nagy konténerbe. Mindez ráadásul csak a kezdet: a British Gas anyavállalata és az EDF Energy egy-egy 50 megawattos telepet terveznek.
Nőhet a megújulók szerepe
Az akkumulátortelepek építése azután merült fel, hogy a mi MVM-ünknek megfelelő National Grid, amely az országos áramhálózatot üzemelteti, kérte az erőműveket és áramszolgáltatókat, telepítsenek ilyeneket, hogy képes legyen a kereslet és a kínálat közti időbeli eltérést áthidalni, amely egyre fontosabb a megújuló energiaforrások részarányának növekedésével. A megújulók idén április és július között már az áramtermelés 30 százalékát adták a szigetországban, a gázerőművek 40 százalék fölötti részt képviselnek, az atomerőművek 23 százalék körül, az olaj 3 százalék körül, a szén pedig 1-2 százalékot.
Az akkumulátortelep lehetővé teszi, hogy az áram frekvenciája állandóan 50 hertzes legyen. Ehhez az kell, hogy a kereslet növekedésekor gyors legyen a kínálat beindulása: az akkumulátortelep ezt 1 másodpercnél rövidebb idő alatt biztosítja, míg korábban a leggyorsabb megoldás is 10 másodpercet vett igénybe (generátorok, erőművek gyors indítása). A National Grid szerint csak ez az akkutelep 200 millió fontos megtakarítást fog hozni 4 év alatt.
Évszázados gond
Az áramtermelés és fogyasztás összehangolása, az elektromos energia tárolásának hiánya azóta gond, hogy az elektromosság bő 130 éve terjedni kezdett. Mindig meg kellett termelni annyi áramot, amennyit éppen fogyasztottak, ami ahhoz vezetett, hogy nagy igény esetén nem volt elég áram, máskor meg fölöslegesen jártak az erőművek.
Kezdetben ez különösen nagy nehézség volt: a szénerőműveket nem lehetett gyorsan leállítani és újraindítani. Az olajnál már jobb a helyzet, a gázerőművek pedig már egész rugalmasak lehetnek, de például az atomerőművek egyáltalán nem változtathatóak, ott a reaktor folyamatosan működik, ha nem kellett épp az áram, egész egyszerűen kárba veszett az energia. A megújulók pedig attól függenek, épp fúj-e a szél vagy süt-e a nap, ez pedig teljesen kiszámíthatatlan.
Így eddig is nagy szükség lett volna a tárolás megoldására, de a megújulók térnyerésével döntő fontosságúvá vált a kérdés. 130 éven át nem volt megoldás: nem sikerült nagy kapacitású akkumulátorokat létrehozni. A lítium alapú akkumulátor fejlesztésével jutott el most a tudomány odáig, hogy az elektromos autó működtetéséhez és az ipari méretű energiatároláshoz is elég kapacitást tud adni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
