1p
A gyakori politikai, jogi és intézményi változások miatt kiszámíthatatlan üzleti környezet jött létre Magyarországon - áll az Európai Bizottságnak (EB) a 27 uniós tagállam versenyképességét értékelő elemzésében.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarország versenyképessége a költségek szempontjából romlott az elmúlt évtizedben, a termelékenység viszont a válság után némileg emelkedett.




Szűkös hitelezési lehetőségek, alacsony innováció

Jó hírünk is van

Magyar áttörés: 8000 eurót kapnak fejenként a kutatóink

A dokumentum rámutat, hogy Magyarországnak a versenyképesség szempontjából több kihívással is szembe kell néznie. A jelentés úgy értékeli, hogy Magyarországon a hitelezési feltételek szűkösek, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára. Az elemzés szerint Magyarországon alacsony az innováció szintje, sok szolgáltatási területen gyenge a versenyhelyzet, a közigazgatás hatékonysága pedig alacsony. Az EB rámutat, hogy bár néhány területen történt előrelépés, "a nagyobb versenyképességhez stabil és kiszámítható gazdaságpolitikai keretrendszerre van szükség" - fogalmaz a testület. Arra is kitér, hogy a közigazgatás átalakításához és az adminisztratív terhek mérsékléséhez további erőfeszítésekre van szükség.

A különbségek csökkenése megtorpant

Az EB a 27 tagországról általánosságban azt állapítja meg, hogy megfelelő haladást értek el az ipar fenntarthatósága, a kis- és közepes vállalkozások támogatása és a közigazgatás átalakítása területén. A dokumentum úgy értékeli, hogy az Európai Unió országai folytatják az átállást a tudásalapú gazdaságra, termelékenységük növekszik, munkaerejük pedig magasan képzett.

A versenyképességet befolyásoló tényezőkről a bizottság megállapítja, hogy az innovációs beruházások szintje emelkedett, ugyanakkor a tagországok közötti különbségek csökkenése megtorpanni látszik, sőt a innovatívabb és kevésbé innovatív országok közötti rés tágulásának kockázata is fennáll amiatt, hogy az államok eltérően reagáltak a válságra. Jelentős kihívások vannak még az EB szerint a kutatásba történő magánbefektetések ösztönzése és az úgynevezett hálózati szektorokban, az energia-, a távközlési és a közlekedési szektorban tapasztalható verseny fokozása területén.

Felzárkozó ország vagyunk

Brüsszel az ipari teljesítmény összehasonlíthatóvá tételére új mutatót dolgozott ki, amely a következőkből tevődik össze: ipari termelékenység, exportteljesítmény, innováció és fenntarthatóság, üzleti környezet és infrastruktúra, végül pedig pénzügy és befektetések.
Ezek alapján a bizottság a tagállamokat három csoportba osztotta: kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan teljesítményűekre és felzárkózókra.

A kiegyensúlyozott teljesítményű országok ipara műszakilag fejlett, munkaerejük pedig magasan képzett. Ebbe a csoportba tartozik: Németország, Dánia, Finnország, Svédország, Ausztria, Írország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Belgium és Franciaország. A kiegyensúlyozatlanul teljesítők: Észtország, Szlovénia, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Málta, Ciprus és Luxemburg. A harmadik csoport a felzárkózó országoké, amelyek jelentős kihívásokkal küzdenek, a tudás- és képzettségalapú ágazatok térnyerését alacsony innovációs képesség és tudástranszfer akadályozza. Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Lettország és Litvánia tartozik ebbe a csoportba.

Az eurózóna perifériája a sor végén

A jelentés ezen túlmenően azt is megállapítja, hogy a hitelhez jutási lehetőség a tagállamok több mint felében romlott. Magyarországon javult némileg a helyzet, de továbbra is az uniós átlag alatt marad. A legjobbak a hitelhez jutási lehetőségek Finnországban, Lettországban és Svédországban, de kimagaslóan átlag felettiek a térségből Lengyelországban is. A legrosszabb a helyzet Portugáliában, Írországban és Görögországban.

Az ipari termelékenységet górcső alá véve az EB megállapítja, hogy a 2006-os szinthez képes a legtöbb ország teljesítménye javult, csak Finnország és Luxemburg mutat csökkenő értékeket. Lettországban és Szlovákiában tapasztalható a legjelentősebb fejlődés, ahol másfélszeresére, vagy annál is többre nőtt az ipari termelékenység. Magyarországon 15 és 20 százalék között növekedést állapított meg a brüsszeli testület 2006 és 2011 között, ami meghaladja az uniós átlagot.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan, ki köthetett vádalkut Seszták Miklós ügyében?
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 07:31
A volt miniszter bizalmasa már szabadlábon védekezhet – miközben az NVVH elővarázsolt 6,5 milliárd forint készpénzt az ügyhöz köthetően.
Makro / Külgazdaság Erdőben talált milliárdok: Seszták Miklós ügyvédjének van egy kérdése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 18:57
A jogi képviselőnek vannak kétségei.
Makro / Külgazdaság Komoly változás vár ránk a boltokban – így módosulhatnak az árak
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 17:20
Az árrésstop kivezetéséről szóló törvénytervezet elkészült, így várhatóan még az idén megszűnik ez a korlátozás. Mit jelenthet mindez a vásárlók számára? Erről is beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start című műsorában. Szó volt arról is, hogy milyen újdonságok várhatók a kereskedelemben, és mennyire reális a dinamikus árazás bevezetése az élelmiszerboltokban.
Makro / Külgazdaság Elindult a költségvetés vitája, ezt mondta Kármán András
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 16:57
Fontos nap a hétfő a magyar gazdaság szempontjából.
Makro / Külgazdaság „A közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapkövetelmény” – megszűnt a KDNP ebben a városban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 14:03
Mátészalka polgármestere kilépett a szervezetből, ami meg is szűnt.
Makro / Külgazdaság Kiderült, min múlik Varga Mihályék fontos döntése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 10:59
Marad az 5,5 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülése után is, ugyanis a külső tényezők nem adnak teret a lazításra. Sok múlik viszont azon, mit fog tartalmazni a decemberi Inflációs Jelentés.
Makro / Külgazdaság Nagyott nézett mindenki Japánban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 06:39
Váratlanul zsugorodott a japán gazdaság a harmadik negyedévben. Elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése és a külkereskedelem kedvezőtlen alakulása miatt csökkent a távol-keleti szigetország GDP-je.
Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG