|
| Bohuslav Sobotka cseh, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Robert Fico szlovák miniszterelnök (b-j) Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Szerdán Varsóban tanácskoztak a visegrádi és hat másik ország külügyminiszterei, hogy megtárgyalják a hat ország lehetséges belépését az Európai Unióba: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna és Grúzia szeretné, ha velük bővülne tovább a keleti szárny. A Foreign Policy cikke szerint ugyanakkor ennek különös kontrasztot ad, hogy gyakorlatilag mindegyik V4-es tagállamnak van valami kivetnivalója az unióval kapcsolatban.
Lengyelország és Magyarország például épp körömszakadtáig harcol az „elnyomó Brüsszel" ellen, Csehország nyíltan támadja az oroszellenes szankciókat, a szlovák szélsőjobb pedig épp azzal fenyegetőzik, hogy közelebb viszi Moszkvához az országot. A GLOBSEC közvéleménykutató készített egy felmérést ezekben az országokban, amelyet egy nappal a találkozó előtt publikáltak. Arra keresték a választ, hogy pontosan mekkora lehet a "külső erők" befolyása a térségben.
Putyin jobb és bal keze lehetnénk
A pozsonyi székhelyű vállalat indexe szerint Magyarország a leginkább fogékony az „EU-NATO-tengelytől eltérítő, ellenséges külső befolyásra”, míg a lengyelek a legkevésbé. Utóbbiak olyannyira, hogy bár nem számítanak az EU „puszipajtásainak”, a lengyel Jog és Igazságosság pártelnöke Jaroslaw Kaczynski továbbra is Oroszországot vádolja azért a 2010-ben történt repülőgép-szerencsétlenségért, amiben elveszítette az akkori köztársasági elnök ikertestvérét, erről korábban mi is írtunk.
A felmérés szerint Magyarország egész egyszerűen a vezetés miatt könnyen befolyásolható, Orbán Viktort olyan illiberális és oroszpárti vezérnek írja le a felmérés, aki szerint „Oroszország semmiféle veszélyt nem jelent az unióra vagy a NATO működésére”.
A másik három országról sem tudott túl biztatóakat mondani a szervezet. Az orosz befolyás problémájára számos megoldást javasol, a nemzetbiztonság átszervezése mellett az oktatás megreformálását és fiatalok médiafogyasztási szokásainak formálását javasolják, hogy ne csak egy forrásból tájékozódjanak kritikátlanul.
Mindeközben itthon a kormány épp ennek a szöges ellentétét hajtja végre, erre jó példa a nemrég kipattant CEU-ügy és a különböző médiumok lassú bekebelezése, vagy kormánypropaganda-szócsővé alakítása, ezekről korábban itt írtunk bővebben. >>>
