Ahogy közeledünk a 2014-es választásokhoz és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével lazul az uniós felügyelet, egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy milyen mértékben támaszkodik a kormány a büdzsére szavazatszerzés céljából. Mivel az ezzel kapcsolatos hírek és elemzések is meglehetősen ellentmondásosak, ezért érdemes részletesen áttekinteni, hogy az első öt hónap után hogy áll a költségvetés, valamint hogy milyen mértékben bővítik a kormány mozgásterét a nemrég meghozott intézkedések.
A központi alrendszer hiánya májusig 559 milliárd forintra emelkedett, ami az előirányzatban szereplő, GDP-arányosan 2,7 százalékos éves deficit 66 százaléka. Ez az arány nem tekinthető kiugrónak a korábbi évekhez képest, ám fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a hiány nagysága sem időarányosan, sem pedig az elmúlt évek adataival összehasonlítva nem hordoz szinte semmiféle információt a várható éves deficit alakulásáról, elsősorban (a kiadási oldalon különösen gyakori) egyedi tételek jelentős súlya miatt. Éppen ezért érdemes a nagyobb költségvetési tételek szintjén megvizsgálni az adatokat, kiegészítve az új intézkedések várható hatásaival.
Nem a tranzakciós illetéknél van a legnagyobb lyuk
Bár a májusi számok némileg kedvezőbb képet mutatnak az első négy hónap adataihoz képest, az egyes adónemek esetében továbbra is nagyon jelentős a különbség a várható és a tervezett összegek között. Azt már a kormány is belátta, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből várható bevételek meg sem közelítik a tervezett összeget, de nem is volt más választása, miután öt hónap alatt összesen 52 milliárd forintot realizált a költségvetés az előirányzatban szereplő 301 milliárd forint helyett.
Talán még súlyosabb a helyzet az általános forgalmi adó esetében: miután a kormány jelentősen felültervezte az inflációt, az Európai Bizottság pedig nem járult hozzá, hogy a fordított áfa rendszerét kiterjeszthesse a sertéságazatra is, az adónemből várható bevétel több száz milliárd forinttal elmarad a tervezett összegtől. Bár külön-külön nagyságrendileg csak kisebb mértékben veszélyeztetik a hiánycélt, együttesen viszont már komoly gondot jelenthet az is, hogy az első öt hónap adatai alapján várhatóan kevesebb összeget realizál idén a költségvetés bányajáradékból, játékadóból, jövedéki adóból és a távközlési adóból is.
A katából és a kivából is nagy az elmaradás - szerencsére...?
Jócskán felültervezte a bevételeket a szaktárca a cégek életét megkönnyíteni hivatott kisadózók tételes adója, valamint a kisvállalati különadó esetében is. A két adónemből befolyt 12 milliárd forint nem éri el az előirányzatban szereplő 204 milliárd forint 6 százalékát sem.
Ez azonban nem hogy nem veszélyezteti a hiánycélt, hanem kifejezetten jól jön a költségvetésnek. Miután az új adók oly módon váltanak fel más egyéb terheket (szja, társasági adó, járulékok), hogy az összességében a vállalatok számára adócsökkenést jelent, így a vártnál kisebb érdeklődés a tervezettnél kisebb bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Elsősorban ezzel magyarázható a társadalombiztosítási járulékokból, valamint a személyi jövedelemadóból várható jelentős többlet, míg kisebb mértékben, de felülmúlhatja az előirányzatban szereplő összeget a társasági adóból, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevétel.
Bár az első öt hónap után még rendkívül nagy bizonytalanság övezi az éves előrejelzéseket, a várható adóbevételek (az évközi intézkedések nélkül) 540 milliárd forinttal is elmaradhatnak a tervezett összegtől.
Mire megy el a pénz?
A kiadási oldalon egyelőre kevesebb probléma látszik, bár ez abból is adódhat, hogy e téren sokkal nehezebb év közben előre jelezni a várható folyamatokat. Valószínűnek tűnik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is többet költ az állam az egészségügyre, mint tervezte, ami részben a gyógyszerkiadások emelkedésére, részben pedig az ágazatban dolgozók bérfejlesztésével magyarázható.
Emellett nem látható a forrása a felsőoktatásnak év közben ígért többlettámogatásnak sem, valamint némileg meghaladhatják a tervezett szintet a költségvetési szervek kiadási is. Javítja ugyanakkor a költségvetési egyenleget, hogy várhatóan kevesebbet kell költeni lakástámogatásokra, a korhatár alatti ellátásokra és a bérkompenzációra is.
Változók a képletben: csomagok, zárolások, adóemelések, új adók
Jelentősen befolyásolják ugyanakkor az eddig felsoroltakon túl a költségvetési egyenleg alakulását az évközi intézkedések. Első lépésben 93 milliárd forint zárolásáról döntött a kormány, amely nettó értelemben (tehát az elmaradó kifizetések adótartalma nélkül) nagyjából 70 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent. A múlt héten bejelentett intézkedések (tranzakciós illeték, telekomadó, bányajáradék megemelése, stb.) a kormány szerint akár 100-120 milliárd forint plusz bevételt hozhatnak, a Költségvetési Felelősségi Intézet számításai szerint azonban a csomag várhatóan nettó 70 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Tegnap bejelentette a kormány, hogy az év utolsó hónapjaiban pedig 80 milliárd forint extra illeték befizetésére kötelezi a bankokat, amely nettó értelemben nagyjából 60 milliárd forinttal javítja az egyenleget.
A fentieken kívül még komoly segítséget jelenthet a kormány számára, hogy az önkormányzati szektor egyenlege várhatóan 120 milliárd forinttal kedvezőbb lehet az előirányzatban szereplő összeghez képest, és biztosan jól jön még a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalék is.
160 milliárdos mozgástér: elkölthetjük, ha nem kell visszafizetni a telekomadót
Összességében az évközi intézkedéseknek köszönhetően a tervezettnél mintegy 160 milliárd forinttal, akár a GDP 0,5 százalékával is kisebb lehet az idei hiány a tervezett 2,7 százalékhoz képest – illetve ekkora a kormány pénzügyi mozgástere az év második felében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ősszel várhatóan döntés születik, a telekommunikációs különadó ügyében folyó bírósági eljárásban, és ha hazánk számára kedvezőtlen ítélet születik, az önmagában közel 200 milliárd forinttal rontja az egyenleget.
Ha viszont nem kell visszafizetni (idén) a telekomadót, és kedvezően alakulnak a költségvetési folyamatok, az érdemi mozgásteret jelenthet a költségvetés számára. Futja belőle a pedagógusi életpálya modell bevezetésére, a zárolások feloldására, vagy más intézkedésekre is.
Bóka János számolt be róla. 
