A vállalatok változatlanul minőségi létszámhiánnyal küszködnek, miközben rövid távon a pénzügyi folyamatok kedvező képet mutatnak, bár némi bizonytalanság érzékelhető.
A gazdaság növekedése összességében javulást mutat…
A GFI indexeink ez év elejétől a vállalkozások összesített bizalmának erősödését mérik. Ezt alátámasztja, hogy a gazdaság egészében az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák és 2018 közepéig e kedvező folyamat fennmarad. A 3,8 százalék-os gazdasági növekedés nagyrészt az EU támogatások eredménye. A beruházás-vezérelt folyamat mellett gyors a fogyasztás emelkedése is. Várhatóan kissé romlik majd a külső és belső egyensúly. Az infláció gyorsulása azonban idén és jövőre sem jelent problémát.
A gazdaságban a legjobban az építőipar bővül – növekedése az első nyolc hónapban 28 százalék volt. Az ipari termelés ingadozik, az ez évi várható 5 százalék feletti bővülés mégis gyorsabb a tavalyi stagnálás közelinél. A járműipar fejlődése lelassult.
Pénzügyi folyamataink kedvezőek, de erősödik az infláció
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévek csökkenése után kissé javulnak, jelezve az összességében pozitív monetáris és fiskális helyzetünket. Kedvezően alakulnak az adóbevételek. A jövedelemadó bevételek 7,9 százalékkal emelkedtek, főleg a növekedési adóhitelt igénybe vevő – nem csupán hazánkban megtermelt jövedelmeik után adózó – vállalkozások emelkedő befizetéseinek hatására. A társadalombiztosítási hozzájárulások 2,4 százalékkal, a termelési adókból származó bevételek 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Változatlan a pénzügyi kereslet, javul az adósságszolgálatunk. A külkereskedelmi behozatal dinamikája meghaladja a kivitelét, így bár a bevételünk a harmadik negyedév végéig mintegy 1 milliárd euróval visszaesett, de változatlanul számottevő nagyságú - azaz 5,6 milliárd euró. Kedvezőtlen viszont, hogy a cserearányok akár 1 százalékkal is romolhatnak év végéig. A harmadik negyedévre kissé „megerősödött” forint fékezi az egyébként alacsony külső árnövekedés begyűrűzését.
A vállalati hitelállomány a gazdaság-élénkítés hatására – a kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként - lassan bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága még jelentősen növekedhetne.
A 2016-os 2,4 százalék-os költségvetési hiány ez évben magasabban alakul majd. Ennek ellenére az első 9 hónap költségvetési bevételei kedvezőek és év végéig sem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával. Az első félévben a kormányzat eredményszemléletű bevétele 749 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A háztartások négyötödének helyzete rosszabb az átlagnál
A háztartási gazdálkodás indikátorai az előző negyedévhez hasonlóak. A családok vagyoni helyzete javul, a korábban is megállapított legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség növekedése mellett.
Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete évkezdettől szeptemberig 193 100 forintra nőtt, így most 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a reálkereset pedig kiemelkedő mértékben, 10,1 százalékkal nőtt.
Új helyzetet okozhat a megkezdődött fogyasztói áremelkedés. Az elmúlt három hónapban 2,5 százalék feletti mértékben nőttek a fogyasztói árak. Éves szinten is ez a mérték marad fenn, és ez befolyásolja majd mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét.
A kiskereskedelmi forgalom bővülése ez évben 4 százalék fölött lesz, a fogyasztás növekedése pedig 3,5 százalék körüli. Az első kilenc hónapban a fogyasztói áremelkedésben még nyilvánvalóan nem érződik a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés hatása.
A vállalatok továbbra is versenyképességi nehézségekkel küszködnek
A GFI vállalati indikátorai összességében romlást jeleznek, hiszen változatlanul sok nehézséggel küzd a versenyszféra. A kormány által remélt vállalati hatékonyságjavulás kétszámjegyű emelkedése nem reális. A külföldi cégek beruházásainál a legfontosabb szempont, hogy van-e és lesz-e megfelelő munkaerő hosszú távon. A vállalatok szerint ehhez a versenyképesség alapfeltételeit konkrét lépésekkel kellene javítani.
A vállalkozói szféra gazdálkodása az egyre kedvezőbb adózási helyzet ellenére sem javul érezhetően. A beruházások már nem esnek vissza a tavalyi radikális mértékben. Az ipari termelés ez év eleje óta – kismértékű havonkénti ingadozással – a múlt évinél nagyobb dinamikával bővül. Az ipari kibocsátás volumene nyár végére jelentősen, 4,2 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz mérten. Több mint 605 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, hogy az alanyi áfamentesség felső határa 12 millió forintra nő. A magyarországi „kis vállalkozások tételes adója” lehetőség pedig az unióban is példaértékű lehet a minimális adó-adminisztrációra.
Nagy eredmény, hogy a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent. Változatlanul súlyos gond azonban a tartós munkanélküliség, az álláskeresők cca. 40 százaléka legalább egy éve nem talál elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben most megközelíti a másfél évet (15,8 hónap). A 25 éven aluliak között 11,4 százalék volt a munkanélküliek aránya. Ez a mutató rendkívül magas, igaz ugyan, hogy az egy évvel azelőttihez képest 1,4 százalékponttal csökkent.
A vállalatok számára egyre fontosabb a munkaerő-hiányuk megoldása. Ez ma már rövid távon nyilvánvalóan szinte megoldhatatlan feladat és ezért átfogó és alapos hosszú távú megoldás kidolgozását tartanák szükségesnek.
Ez az európai hangulatra is irányadó lehet. 
