Az Egyesült Államokból kiinduló 2008-as pénzügyi válság megrendítette az 1946-ban kialakított globális gazdasági-politikai szuperstruktúrát, utat engedve világszerte a nacionalista érzelmeknek, valamint autokrata kormányzatok és uralkodó egyházak erősödő összefonódásának.
Egy traumatikus esemény
Nincsen ez másképpen a világ legnagyobb demokráciájában, az 1,42 milliárd lakosú Indiában. A szubkontinens az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági növekedést ért el. Sőt, néhány optimistább előrejelzés arra számít, hogy a 2030-as évek közepére India a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válik.
India felekezetileg sokszínű ország. Míg az ország lakosságának többségét a hinduk alkotják (79,8 százalék), jelentős a muszlim kisebbség (14,2 százalék). A keresztények és a szikhek az indiai lakosság 2,3, illetve 1,7 százalékát teszik ki, a fennmaradó 2 százalékot pedig a buddhisták, a dzsainok és mások teszik ki.
Indiát gyakran példaképnek tekintik más heterogén országok számára, amelyek megpróbálnak áttérni a demokráciára. Saját demokráciája azonban rendkívül törékeny. A közösségi feszültségek, amelyek továbbra is aláássák ezt, a felosztás 75 évvel ezelőtti traumatikus folyamatában gyökereznek.
Az indiai szubkontinens brit gyarmatosítói által sietősen és átgondolatlanul végrehajtott kettészakítás együtt járt a muszlimok kényszerű kitelepítésével a hinduk által uralt területeken a Pakisztánná vált területre. Hasonlóképpen, a legtöbb hindu, amely a muszlim többségű régiókban telepedett le, az újonnan létrehozott India államba költözött. Ezt a tömeges vándorlást tomboló vérontás kísérte, ami 1-2 millió ember halálát okozta.
Míg sok muszlim Pakisztánba költözött, jelentős részük Indiában maradt. Az újonnan létrehozott indiai állam erőfeszítései ellenére, hogy megvédje kisebbségeit, az indiai muszlimok más vallási és etnikai kisebbségekkel együtt visszatérő diszkriminációt és erőszakot tapasztaltak.
A csóvás párt
A közösségi ellenségeskedések Indiában az idő múlásával csak fokozódtak, és a kisebbségek fokozott üldözése az országban egybeesett a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) 1980-as megalakulásával. Ez a hindu nacionalista, konzervatív, jobboldali populista párt 2014 óta az ország nagyobbik kormánypártja, vezetője pedig a hivatalban lévő miniszterelnök, Narendra Modi.
Maga a párt a hindu szélsőséges szervezetek csoportosulásának, a Sangh Parivar-nak a politikai szárnya, amely a nem-hindukat Indiától idegennek tekinti, és agresszíven támogatja az indiai kultúra „hinduizálódását”.
Az Indiáról szóló 2021-es emberi jogi jelentésében az Egyesült Államok külügyminisztériuma több, az országot sújtó jelentős problémára is rámutatott. Ide tartoznak az önkényes letartóztatások, a bíróságon kívüli gyilkosságok, a vallási és más kisebbségek elleni átfogó erőszak, valamint a kritikus hangok elhallgattatása.
A kormány 2019-es döntése, miszerint visszavonta Dzsammu és Kasmír alkotmányban rögzített különleges státuszát, nemcsak rontotta az emberi biztonságot ebben a nyugtalan régióban, hanem növelte a feszültséget a szomszédos Pakisztánnal, amely vitatja Kasmír indiai csatlakozását a szubkontinens felosztása során.
Kína szintén magáénak vallja ezen India által birtokolt himalájai területek kisebb részét, és a különleges státusz India általi visszavonása 2020-ban összetűzést váltott ki India és Kína között. Ez volt az első összecsapás a két állam hadserege között az 1962-es kínai-indiai háború óta.
Az igazságszolgáltatás feje tetejére állítása
A kasztrendszer fenntartása az egész társadalomban aláássa a toleranciát, és könnyen alkalmazzák az erőszakot minden törvényszegés megbüntetésére. Az indiai társadalom marginalizált szegmensei elleni diszkrimináció egyre nő. Még az olyan állami intézmények is, mint az igazságszolgáltatás és a rendőrség, különösen az alacsonyabb szinteken, a többség mellé áll.
Például a hindu szélsőséges csoportok muszlimok és keresztények elleni támadásait gyakran követik a megtámadott vallásos kisebbségek tagjainak letartóztatása. Az őrizetbe vetteket azzal vádolják, hogy megpróbálták a hindukat más vallásra téríteni. Az erőszak elkövetőit pedig rendszeresen szabadon engedik.
A nők elleni erőszak Indiában elhúzódó problémája szintén új dimenziót kapott a BJP uralma alatt. A pártot joggal bírálják a muszlim nők és lányok elleni szexuális erőszakra buzdító, lázító retorikája miatt. A muszlim nők - különösen azokat, akiket kritikusnak tartanak a BJP uralmával szemben -, a hindu jobboldal internetes szexuális erőszak lavinájával találkoznak.
Az etnikai és vallási kisebbségek, valamint a nők elleni erőszak számos esetét nem jelentik be, mert a rendőrség nem hajlandó eljárást indítani hindu szélsőséges csoportok ellen. Azokban az esetekben, amikor a rendőrség megpróbálja számonkérni ezeket a csoportokat, a megtorlás agresszív lehet, és a jelentések szerint a rendőrök gyakran súlyos sérüléseket szenvednek.
A hindu pap fölemelkedése
Az a tény, hogy a BJP megnyert négy jelentős szövetségi állami választást egy éve, azt mutatja, hogy a hindu nacionalisták továbbra is folyamatos befolyást élveznek. Uttar Pradesben, a legnépesebb indiai szövetségi államban a muzulmánellenes álláspontjáról ismert volt hindu pap, Jogi Aditjanat újabb mandátumot nyert a kormányzói poszton.
Valójában Aditjanat ígéretes miniszterelnök-jelöltnek számít a következő általános választásokon, amelyeket 2024-re terveznek. Ha Aditjanat lenne Modi utódja, India befejezhetné átmenetét a hibás és törékeny demokráciából teokratikus állammá.
Ez a lehetőség már napjainkban óriási feszültséget vált ki az indiai értelmiség körében, és egy teokratikus Indiával sokkal nehezebb lenne együttműködni a nemzetközi közösség számára – beleértve az Egyesült Államokat és az EU-t is.
