A háború számos geopolitikai és ökológiai következményein túl a hétköznapi ukránok, akik maradtak, és elviselik a harci körülményeket meg a mindennapos küzdelmeket, valami mást is megtapasztalnak: óriási feszültségeket és egyéb borzalmakat. Vajon a lassan harmadik évébe lépő háborúban milyen a hangulat az otthon maradt ukránok között, ahol a hazafias érzelmek és a bizalmatlanság keverednek egymással? Erre kereste a választ a legfrisebb felmérés.
Ám a háborús Ukrajnában a közvélemény-kutatások számos kihívást jelentenek. Hiszen csaknem minden negyedik ukránnak el kellett költöznie otthonából. És bár az 1000 kilométeres frontvonal nagyjából stabilizálódott, mindennaposak a rakéta- és dróntámadások. A legtöbb közvéleménykutatást ma Ukrajnában telefonos interjúval végzik. A felmérést készítő cégek véletlenszerűen kiválasztott működő számokat hívnak fel, és 18 éven felüli állampolgárokat kérnek fel, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
Érthető módon a válaszadási arány igen alacsony, ennek ellenére a felmérést végző cégek kitartóan próbálkoznak – írja Gerard Toal politikai földrajztudós az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet legfrissebb felmérése eredményei kapcsán.
Az új közvélemény-kutatást január 26-án tették közzé, és érdekes betekintést nyújt az ukránok helyzetébe. A jó nevű Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által kezelt telefonos felmérés 2516 ukrán véleményét rögzítette 2023. november 14. és 22. között, és négy fontos megállapítás rajzolódik ki belőlük.
Az élet és a mentális egészség költségei az egekben
Arról kérdezték az ukrán lakosokat, hogy a háború kezdete óta éltek-e át családjukból vagy barátaik közül valakinek az elvesztését. 2022 májusában a válaszadók egyötöde jelezte, hogy igen, míg
2023 novemberében a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy elvesztette szeretteit. Főleg a középkorú és fiatal válaszadók körében volt magas ez a szám.
Igen jelentősek a háború miatt a mentális egészségügyi költségek. Sokan kénytelenek a nap bármely órájában óvóhelyekre menekülni. A friss kutatás szerint a nők csaknem háromnegyede, a férfiak pedig fele mentális egészségi állapotának romlásáról számolt be. A háború egyik legnagyobb egészségügyi kihívása az alváshiány. De gyakran számolnak be bevételkiesésről, a fizikai állapot romlásáról és a család szétszakadásáról is.
Bármikor ér véget a háború Ukrajnában, az országnak olyan társadalma lesz, ahol a lakosság jelentős része testi és szellemi fogyatékossággal kell, hogy éljen. Az emberi rehabilitációs igények már most is jelentősek és ezek csak növekedni fognak.
Egyre több ukrán lenne hajlandó tárgyalni
Az amerikai non-profit szervezet, a Nemzeti Demokratikus Intézet a háború kezdete óta faggatja az ukrán állampolgárokat, hogy vajon Ukrajnának kell-e tárgyalásokat folytatnia Oroszországgal a béke megteremtése érdekében.
A háború után néhány hónappal a többség (59 százalék) azt mondta, hogy igen. 2022 augusztusára azonban a megsokszorozódott orosz támadások és a háborús bűnök miatt kevesebb ember támogatta a tárgyalásokat. 2023 januárjára a támogatók aránya 30 ponttal csökkent, és mindössze 29 százalékuk lett volna nyitott erre. Azóta ez az arány ismét kezd felfelé kúszni, 2023 novemberében 42 százalékra emelkedett.
A jelenlegi állás szerint az ukránok többsége ellenzi, hogy országa tárgyalásokat kezdeményezzen Oroszországgal.
A tárgyalások mindenesetre úgysincsenek napirenden, hiszen a jelenlegi háborús légkörben kicsi az esély erre Vlagyimir Putyinnal, aki épp azon ügyködik, hogy elmélyítse az orosz állam, a gazdaság és a társadalom militarizálását.
Az akadémiai kutatások, amelyek nagyrészt az Egyesült Államok második világháború óta szerzett tapasztalatain alapulnak, azt sugallják, hogy az áldozatok számának növekedésével a háborút támogató lakosság száma csökken. Egyes védelmi háborúk abban eltérhetnek ettől, hogy nagyobb a lakosság veszteségtűrése, mert a konfliktust szükségesnek és igazságosnak tartják. De mivel Ukrajna épp 450-500 ezer új katona toborzására törekszik, hogy pótolja elesettjeit és sebesültjeit, ez igencsak próbára teszi az embereket.
Folytatódik az elfoglalt területekkel szembeni ellenállás
A háború kezdetén megkérdezték az ukránokat, mit fogadnának el a béke áraként. A kérdésre nehéz válaszolniuk, hiszen joggal érzik magukat áldozatnak. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kutatásai szerint a háború kezdete óta azt tapasztalják, hogy az ukránoknak elsöprő érzelmekkel bírnak az azonnali béke érdekében tett területi engedmények ellen.
A politikai szakértő Karina Korostelina szociálpszichológussal végzett saját kutatásai a délkelet-ukrajnai frontvonalbeli városokban azt a túlnyomó meggyőződést tárta fel, hogy Ukrajna területi integritása szent. De természetesen az emberi élet is.
Ezért az ukránok érthetően megosztottak abban, hogy mi legyen a prioritás: a terület vagy az életek megőrzése.
A háborús élmények is döntőek ebben. Azok, akiket a háború leginkább érintett a kitelepítés miatt, és akik leginkább aggódnak közvetlen biztonságuk miatt, nagyobb valószínűséggel részesítik előnyben a tűzszünetet.
Oroszország ma Ukrajna hozzávetőleg 18 százalékát foglalta el, ami a 2022 februárja előtt átvett területekből (Krím és Donbász), valamint a később elfoglalt és megtartott régiókból áll. A legtöbb ukrán számára elfogadhatatlan, hogy az oroszok általa jelenleg ellenőrzés alatt álló területek nélkül béke jöhetne létre. 71 százalékuk határozottan, 13 százalék kevésbé határozottan állítja ezt. És csak 12 százalékuk tartja elfogadhatónak a béke megszületését úgy, hogy az elfoglalt területek orosz fennhatóság alatt maradnak.
Eközben a többség úgy látja, hogy teljességgel elfogadhatatlan a 2022 előtti határokhoz való visszatérés. Egy kis réteg azt is elképzelhetetlennek tartja, hogy Ukrajna a béke áraként lemondana a NATO- és Európai Uniós csatlakozási törekvéseiről. Ezek az attitűdök minden bizonnyal visszafogják Ukrajna előrelépését, hiszen szakértők sem látják garantáltnak, hogy Ukrajna 2024-ben visszafoglalja az elveszett területeket. Úgy vélik: jelenleg politikailag biztonságosabb harcolni, mint szembenézni egy csúnya vagy elfogadhatatlan békével.
Az ukránok hosszú háborúra számítanak, mégis optimisták
Az ukránok nem gondolják, hogy a konfliktus egyhamar végetér, 43 százalékuk szerint a háború még legalább 12 hónapig eltart. Vannak, akik azt válaszolták, hogy egyszerűen nem tudják, mikor ér véget a konfliktus.
2022 májusában, mindössze néhány hónappal a konfliktus kirobbanása után, 4 ukránból 1 gondolta úgy, hogy a háború három hónapon belül véget ér. 2023 novemberében mindössze 3 százalékuk számít erre.
Paradox módon a háború az optimizmus hullámát váltotta ki Ukrajna jövőjét illetően, miközben az ukránok a szenvedést reménnyé dolgozták át. Ez a hangulat 2023 novemberében is magas maradt, a válaszadók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy optimista az ország jövőjét illetően, bár kevesebb ukrán mondta azt, hogy „nagyon optimista”. Ezek a fontos mérőszámok 2024-ben is árulkodóak lesznek.
Ugyanakkor az Ukrajna miatti háborús fáradtság egyre nő a nyugati támogatók körében. De nincs még egy olyan ország, ahol jobban bele lennének fáradva ebbe a háborúba, mint Ukrajnában. Az ott élő ukránok költségei óriásiak az elvesztett hozzátartozók, a településeik lerombolása, a környezetük megmérgezése és a jövőjük veszélyeztetése miatt. Ezért fontos az a felmérésekben tükröződő tartós vágy, hogy kitartanak a háborús ellenállás mellett, hogy tovább erősítsék Ukrajna függetlenségének és területi integritásának megőrzését.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
