4p
Németország az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni, és az évszázad közepére az európai hatalmi egyensúly is radikálisan átalakulhat. Pedig már így is 10 millió külföldön született ember él Németországban és idén 400 ezer bevándorlóval számolnak. Hazánk eközben nem egy bevándorlók által preferált célország, több százezer honfitársunk is külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

A hamburgi székhelyű Világgazdasági Intézet (HWWI) legfrissebb jelentése szerint Németországban az ezer főre jutó születések száma a 2008-2013 közötti időszakban 8,2-re esett, amelynél még a rekord-gyorsasággal öregedő Japán is jobban teljesített a maga 8,4-es mutatószámával. A német adat valójában a legalacsonyabb a világon és ezzel párhuzamosan a munkaerő a 2020-as évek elejére már gyorsabban fog csökkenni, mint Japánban. Európa vezető gazdaságának hosszú távú vitalitását tekintve – beleértve a költségvetés fenntarthatóságát és a vállalatok innovációs dinamikáját – ezek a trendek több mint aggasztóak. Az elöregedő társadalmak ugyanis törvényszerűen és progresszívan veszítik el technológiai éllovas pozíciójukat.

Illegális bevándorlók az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena)

Az intézet figyelmeztet, hogy bár erőteljes a fiatal szakemberek beáramlása az országba, ezzel együtt a csökkenés markánsabb, mint bármelyik ipari ország esetében és Németország nem tudja fenntartani dinamikus szerepét egy erős munkaerőpiac nélkül.

Kiürül több kistérség a volt NDK területén

Maga a német kormány is a népesség markáns csökkenésével számol: a jelenlegi 81 millióról 67 millióra esik a lélekszám 2060-ra, különösen, ahogy több elnéptelenedő kelet-német tartományban begyorsul a negatív spirál és már a szolgáltató-ágazatok – boltok, rendelők, tömegközlekedés – is leépülnek. Több kisvárost érint ez már Szászországban, Brandenburgban és Pomerániában, ahol ezen, korábban elképzelhetetlennek tűnő folyamatokra már megindult a felkészülés.

Merkel kancellár év elején Davosban kijelentette, hogy országa az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni – lassanként csökkenve ebben az évtizedben, aztán szabadesésbe váltva a következőben. Németországban már így is 10 millió külföldön született ember él – az összlakosság 12 százaléka – és ebben az évben még plusz 400 ezer bevándorlóval számolnak.

Nagy-Britannia és Franciaország jobb helyzetben van ebben a tekinteten, átlagosan 12,5-es születésszámmal 2008 és 2013 között. A Nemzetközi Valutaalap minkét ország esetében azzal kalkulál, hogy az évszázad közepére – vagy akár már 2040-re – a teljes GDP-jük túlszárnyalja Németországét, teljesen átalakítva az európai hatalmi egyensúlyt.

Egy főre eső GDP.

A HWWI szerint a döntőnek tekintett 20-65 éves korosztály aránya a jelenlegi 61 százalékról 54 százalékra zuhan 2030-ra, megkérdőjelezve a nyugdíjrendszer fizetőképességét. Ezzel párhuzamosan a nők életelvárása 88 évre, míg a férfiaké 84 évre nőhet az évszázad közepére, további terheket okozva a társadalmi ellátó rendszereknek.

A német demográfiai krízis egyben magyarázatot ad arra, hogy Németország miért olyan eltökélt abban, hogy költségvetési többletet érjen el és leszorítsa az államadósságát, mielőtt egy Japán-típusú adósság-csapdába csúszna. A közkiadások visszafogása már érezhetően hat ki negatívan olyan infrastruktúrák állapotára, mint a csatorna-hálózat és a vasút.

Itthon nem kellenek a menekültek, de mi újság a bevándorlókkal?

Hazánkban 2014-ben 9,2 volt az élveszülések száma ezer főre vetítve, tehát nem sokkal rózsásabb a kép, mint Németországban. Ennek ellenére ma Magyarországon nincs átfogó koncepció a bevándorlók integrációjára. Az elmúlt évtizedekben a határon túli magyarok uralták a migráns politikát, a bevándorlók kérdését nem sikerült leválasztani a nemzeti-etnikai problémáról és a jelek szerint a közeljövőben sem lesz ez másként. Pedig Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fő volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérő Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Azóta ráadásul több százezer honfitársunk külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a hazai nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ilyen még soha nem történt a magyar kereskedelemben
Privátbankár.hu | 2025. december 22. 07:47
Csökkent a terminálok száma – de miért?
Makro / Külgazdaság Mélypontok közelében tántorog a jen
Privátbankár.hu | 2025. december 22. 06:19
Hiába volt a kamatemelés?
Makro / Külgazdaság Olyan történt a Penny, a Lidl, és az Aldi üzleteiben, amit idén még nem tapasztaltunk
Kollár Dóra | 2025. december 22. 05:37
Árcsökkenést tapasztaltunk a diszkontokban.
Makro / Külgazdaság Visszaestek a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 17:30
Kínában az év első 11 hónapjában 7,5 százalékkal esett a külföldi működőtőke-befektetés (FDI) értéke éves összevetésben, miután az első 10 hónapban 10,3 százalékos csökkenést regisztráltak.
Makro / Külgazdaság Így várták Oroszországban, és kisebb is lett
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 16:40
Az orosz jegybank pénteken az elemzői várakozásokkal összhangban 16,5 százalékról 16,0 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki kamatot.
Makro / Külgazdaság Majdnem vétózott Brüsszelben Orbán Viktor – miért engedte át az Ukrajnának szánt hitelt mégis?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 13:59
Felvetődött benne a gondolat, de nem akart mindenkivel szembekerülni. Brüsszelben értékelte az uniós csúcsot a magyar miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság A japán jegybank 30 éves csúcsra emelte a kamatokat, további szigorítást jelzett
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 13:40
A Japán Jegybank (Bank of Japan, BOJ) pénteken 30 éve nem látott szintre emelte az irányadó kamatokat, újabb mérföldkőhöz érve a több évtizedes, rendkívül laza monetáris politika és a közel zéró hitelköltségek felszámolásában.
Makro / Külgazdaság Szombattól tele is kérhetjük?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 12:41
Még olcsóbb lesz a tankolás – már akinek.
Makro / Külgazdaság Meglepő, ki kaszálta el az orosz vagyon elvételének tervét Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 10:57
Nem a magyar és nem is a belga miniszterelnök verte be az utolsó szeget a jóvátételi hitel koporsójába.
Makro / Külgazdaság Jövőre még durvábban hódíthatnak a kínai autók
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 09:54
Teljesen átrendezik a piacot Európában és Magyarországon is. Célkeresztben a prémiumok?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG