4p
Németország az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni, és az évszázad közepére az európai hatalmi egyensúly is radikálisan átalakulhat. Pedig már így is 10 millió külföldön született ember él Németországban és idén 400 ezer bevándorlóval számolnak. Hazánk eközben nem egy bevándorlók által preferált célország, több százezer honfitársunk is külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

A hamburgi székhelyű Világgazdasági Intézet (HWWI) legfrissebb jelentése szerint Németországban az ezer főre jutó születések száma a 2008-2013 közötti időszakban 8,2-re esett, amelynél még a rekord-gyorsasággal öregedő Japán is jobban teljesített a maga 8,4-es mutatószámával. A német adat valójában a legalacsonyabb a világon és ezzel párhuzamosan a munkaerő a 2020-as évek elejére már gyorsabban fog csökkenni, mint Japánban. Európa vezető gazdaságának hosszú távú vitalitását tekintve – beleértve a költségvetés fenntarthatóságát és a vállalatok innovációs dinamikáját – ezek a trendek több mint aggasztóak. Az elöregedő társadalmak ugyanis törvényszerűen és progresszívan veszítik el technológiai éllovas pozíciójukat.

Illegális bevándorlók az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena)

Az intézet figyelmeztet, hogy bár erőteljes a fiatal szakemberek beáramlása az országba, ezzel együtt a csökkenés markánsabb, mint bármelyik ipari ország esetében és Németország nem tudja fenntartani dinamikus szerepét egy erős munkaerőpiac nélkül.

Kiürül több kistérség a volt NDK területén

Maga a német kormány is a népesség markáns csökkenésével számol: a jelenlegi 81 millióról 67 millióra esik a lélekszám 2060-ra, különösen, ahogy több elnéptelenedő kelet-német tartományban begyorsul a negatív spirál és már a szolgáltató-ágazatok – boltok, rendelők, tömegközlekedés – is leépülnek. Több kisvárost érint ez már Szászországban, Brandenburgban és Pomerániában, ahol ezen, korábban elképzelhetetlennek tűnő folyamatokra már megindult a felkészülés.

Merkel kancellár év elején Davosban kijelentette, hogy országa az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni – lassanként csökkenve ebben az évtizedben, aztán szabadesésbe váltva a következőben. Németországban már így is 10 millió külföldön született ember él – az összlakosság 12 százaléka – és ebben az évben még plusz 400 ezer bevándorlóval számolnak.

Nagy-Britannia és Franciaország jobb helyzetben van ebben a tekinteten, átlagosan 12,5-es születésszámmal 2008 és 2013 között. A Nemzetközi Valutaalap minkét ország esetében azzal kalkulál, hogy az évszázad közepére – vagy akár már 2040-re – a teljes GDP-jük túlszárnyalja Németországét, teljesen átalakítva az európai hatalmi egyensúlyt.

Egy főre eső GDP.

A HWWI szerint a döntőnek tekintett 20-65 éves korosztály aránya a jelenlegi 61 százalékról 54 százalékra zuhan 2030-ra, megkérdőjelezve a nyugdíjrendszer fizetőképességét. Ezzel párhuzamosan a nők életelvárása 88 évre, míg a férfiaké 84 évre nőhet az évszázad közepére, további terheket okozva a társadalmi ellátó rendszereknek.

A német demográfiai krízis egyben magyarázatot ad arra, hogy Németország miért olyan eltökélt abban, hogy költségvetési többletet érjen el és leszorítsa az államadósságát, mielőtt egy Japán-típusú adósság-csapdába csúszna. A közkiadások visszafogása már érezhetően hat ki negatívan olyan infrastruktúrák állapotára, mint a csatorna-hálózat és a vasút.

Itthon nem kellenek a menekültek, de mi újság a bevándorlókkal?

Hazánkban 2014-ben 9,2 volt az élveszülések száma ezer főre vetítve, tehát nem sokkal rózsásabb a kép, mint Németországban. Ennek ellenére ma Magyarországon nincs átfogó koncepció a bevándorlók integrációjára. Az elmúlt évtizedekben a határon túli magyarok uralták a migráns politikát, a bevándorlók kérdését nem sikerült leválasztani a nemzeti-etnikai problémáról és a jelek szerint a közeljövőben sem lesz ez másként. Pedig Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fő volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérő Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Azóta ráadásul több százezer honfitársunk külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a hazai nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hivatalos, hogy megvárja az új kormányt a magyar ipar a felfutással
Imre Lőrinc | 2026. április 8. 16:06
A vártnál jóval erősebb januári teljesítmény után februárban ismét csalódást keltett a magyar ipar. Ráadásul a közel-keleti háború okozta energiaárrobbanás hatásai még nem is látszódtak meg a visszaesésben. Ha minden jól alakul – és a feltételes mód itt duplán indokolt –, akkor 2026-ban talán véget érhet az ipar három éve tartó vesszőfutása.
Makro / Külgazdaság Ez a szektor még hónapokig érezheti a Hormuzi-szoros lezárásának hatásait
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 13:36
Sokáig tarthat, míg helyreáll az ellátás.
Makro / Külgazdaság Nálunk kérdezhet is Somogyi Zoltántól – élő adás a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 13:16
A Political Capital szociológus alapítójával való beszélgetést fél 2-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság A turkálókban sokkal jobban nőtt a forgalom, mint az élelmiszerboltokban
Vámosi Ágoston | 2026. április 8. 12:21
Nem tud lépést tartani a fogyasztás a reálkeresetek növekedési ütemével, összesítve az élelmiszerboltokban volt a legkisebb a bővülés az egy évvel ezelőttihez képest. Ezek a fő megállapításai az elemzőknek a KSH februári kiskereskedelmi adatait nézve.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy drágább lesz-e tankolás
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 11:38
A védett ár természetesen marad.
Makro / Külgazdaság A Tisza győzelme mára piaci konszenzussá vált?
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 10:54
A befektetők számára a legrosszabb forgatókönyvet egy vitatott választási eredmény jelentené. 
Makro / Külgazdaság Kijózanító adat jött a magyar iparból
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 08:50
Az előző év azonos időszakához képest 1,5, az előző hónaphoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés februárban Magyarországon – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Pedig januárban a kiigazított adatok szerint még éves alapon is 0,3 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye.
Makro / Külgazdaság Nem az élelmiszerek húzták a magyar kiskereskedelmet februárban
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 08:30
Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 4,1 százalékkal bővült, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,3 százalékkal csökkent.
Makro / Külgazdaság Várható volt, de akkor sem jött jókor ez az adat a kormánynak
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 08:30
Az infláció gyorsult, a februári 1,4-ről márciusra 1,8 százalékra, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a tavaly március 17-én bevezetett árrésstop levitte a bázist.
Makro / Külgazdaság Még 4 nap a választásokig! Ma élőben kérdezhet Somogyi Zoltántól
Privátbankár.hu | 2026. április 8. 07:36
A Political Capital szociológus alapítója a szokásosnál két órával korábban, 13:30-kor lesz a Klasszis Klub Live vendége. Akit ezúttal sem csak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG