A hamburgi székhelyű Világgazdasági Intézet (HWWI) legfrissebb jelentése szerint Németországban az ezer főre jutó születések száma a 2008-2013 közötti időszakban 8,2-re esett, amelynél még a rekord-gyorsasággal öregedő Japán is jobban teljesített a maga 8,4-es mutatószámával. A német adat valójában a legalacsonyabb a világon és ezzel párhuzamosan a munkaerő a 2020-as évek elejére már gyorsabban fog csökkenni, mint Japánban. Európa vezető gazdaságának hosszú távú vitalitását tekintve – beleértve a költségvetés fenntarthatóságát és a vállalatok innovációs dinamikáját – ezek a trendek több mint aggasztóak. Az elöregedő társadalmak ugyanis törvényszerűen és progresszívan veszítik el technológiai éllovas pozíciójukat.
|
| Illegális bevándorlók az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena) |
Az intézet figyelmeztet, hogy bár erőteljes a fiatal szakemberek beáramlása az országba, ezzel együtt a csökkenés markánsabb, mint bármelyik ipari ország esetében és Németország nem tudja fenntartani dinamikus szerepét egy erős munkaerőpiac nélkül.
Kiürül több kistérség a volt NDK területén
Maga a német kormány is a népesség markáns csökkenésével számol: a jelenlegi 81 millióról 67 millióra esik a lélekszám 2060-ra, különösen, ahogy több elnéptelenedő kelet-német tartományban begyorsul a negatív spirál és már a szolgáltató-ágazatok – boltok, rendelők, tömegközlekedés – is leépülnek. Több kisvárost érint ez már Szászországban, Brandenburgban és Pomerániában, ahol ezen, korábban elképzelhetetlennek tűnő folyamatokra már megindult a felkészülés.
Merkel kancellár év elején Davosban kijelentette, hogy országa az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni – lassanként csökkenve ebben az évtizedben, aztán szabadesésbe váltva a következőben. Németországban már így is 10 millió külföldön született ember él – az összlakosság 12 százaléka – és ebben az évben még plusz 400 ezer bevándorlóval számolnak.
Nagy-Britannia és Franciaország jobb helyzetben van ebben a tekinteten, átlagosan 12,5-es születésszámmal 2008 és 2013 között. A Nemzetközi Valutaalap minkét ország esetében azzal kalkulál, hogy az évszázad közepére – vagy akár már 2040-re – a teljes GDP-jük túlszárnyalja Németországét, teljesen átalakítva az európai hatalmi egyensúlyt.
|
| Egy főre eső GDP. |
A HWWI szerint a döntőnek tekintett 20-65 éves korosztály aránya a jelenlegi 61 százalékról 54 százalékra zuhan 2030-ra, megkérdőjelezve a nyugdíjrendszer fizetőképességét. Ezzel párhuzamosan a nők életelvárása 88 évre, míg a férfiaké 84 évre nőhet az évszázad közepére, további terheket okozva a társadalmi ellátó rendszereknek.
A német demográfiai krízis egyben magyarázatot ad arra, hogy Németország miért olyan eltökélt abban, hogy költségvetési többletet érjen el és leszorítsa az államadósságát, mielőtt egy Japán-típusú adósság-csapdába csúszna. A közkiadások visszafogása már érezhetően hat ki negatívan olyan infrastruktúrák állapotára, mint a csatorna-hálózat és a vasút.
Itthon nem kellenek a menekültek, de mi újság a bevándorlókkal?
Hazánkban 2014-ben 9,2 volt az élveszülések száma ezer főre vetítve, tehát nem sokkal rózsásabb a kép, mint Németországban. Ennek ellenére ma Magyarországon nincs átfogó koncepció a bevándorlók integrációjára. Az elmúlt évtizedekben a határon túli magyarok uralták a migráns politikát, a bevándorlók kérdését nem sikerült leválasztani a nemzeti-etnikai problémáról és a jelek szerint a közeljövőben sem lesz ez másként. Pedig Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fő volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérő Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Azóta ráadásul több százezer honfitársunk külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a hazai nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.
Káncz Csaba jegyzete
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
