Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, pártelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is, egy nemzeti minimum megajánlása - erről az MSZP-frakció Fenntartható fejlődés munkacsoportjának vezetője írt keddi blogbejegyzésében.
A párt vezérkara által felmutatott három lehetséges út helyett - a parlament feloszlatása, majd új választások kiírása; menet közbeni kormányváltás, valamint a többségi támogatás megszerzése a Megegyezés című program végrehajtáshoz - egy negyedik lehetőségen lenne érdemes gondolkodni - írta Szanyi Tibor, aki szerint "tartani kell a ritmust, nem szabad kizökkeni, azaz végig kell vinni a négy évre szóló felhatalmazást".
"Egy nemzeti minimum megajánlása jóval több lehetne, mint az a mai maximum, ahová a magyar politika süllyedt" - olvasható a hét végére összehívott, soron kívüli MSZP kongresszus előtt megjelent blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor a negyedik útnak öt kiemelt feladatát határozta meg. Legfontosabb - mint írta -, hogy "hazahozzuk az elmúlt két évtizedben Magyarországon megtermelt, de adózatlanul kimenekített jövedelmeket". Készen vannak a tervek arra, amit ma adóamnesztiának hívunk, jóllehet valójában nem az, hanem önkéntes jövedelemfeltárás. Tízszázalékos adóteherrel felszínre hozni a külföldön eltemetett vagyonokat semmiképp sem nevezhető adóamnesztiának, főként, hogy a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok még ennyit sem fizetnek - olvasható.
A politikus által meghatározott további feladatok: az energiatakarékosság, a földek és vizek védelme, az igazságosság "megszilárdítása", valamint az innováció az igazgatás területén.
"A fenntartható politika a megegyezésen és az összefogáson alapszik. Az elsőt a miniszterelnök ajánlotta, a másodikat a parlament teheti hozzá" - írta.
Zárt üléssel kezdődik a kongresszus
Megegyezés Magyarország megújulásának irányairól - ez szerepel az MSZP október 11-i soron kívüli kongresszusának napirendjén. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője a keddi elnökségi ülés után tájékoztatta az MTI-t.
Nyakó István hozzátette: az elnökség által megfogalmazott határozati javaslat tartalmazza a Megegyezés című program főbb irányait, de annál többet is. Ennek szövegét a dokumentum szerkesztőbizottság csütörtöki ülése után a testület elnöke, Szekeres Imre hozza nyilvánosságra.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a kongresszus zárt munkaüléssel kezdődik, itt folytatják le a politikai vitát, amelynek összefoglalóját a délutáni, már nyílt ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök hozza nyilvánosságra. A nyílt ülésen zajlik majd a határozathozatal is - fejtette ki a szóvivő. Elmondta: a kongresszusra 600 küldöttet várnak.
A rendkívüli kongresszus összehívását Gyurcsány Ferenc javasolta szeptember elején azzal, hogy a testület három lehetőség közül válasszon. Az első szerint az MSZP - egyetértve a Fidesszel - támogatja a parlament feloszlatását, és az előrehozott választások kiírását. A másik: a szocialisták elfogadják Fodor Gábornak, az SZDSZ elnökének ultimátumát, és a jelenlegi helyére új kormányt állítanak. A harmadik, hogy az MSZP a jelenlegi kabinetet támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához, és végrehajtja azt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A jegybankban korábban elnökként, illetve a Monetáris Tanács tagjaként dolgozott két szakember március 4-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média 6. évfolyamban járó egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Bár egyes európai uniós tagállamok – jelesül Spanyolország, Belgium, Franciaország, Olaszország és Görögország – adóssága bőven meghaladja az országuk éves GDP-jét, sőt Japáné a 220 százalékot is, amihez képest a 75 százalék körüli magyar ráta nem is olyan vészes, csakhogy annak finanszírozása, a magas kamatok miatt nagyon sokba kerül.
Az iraki katonai szerepvállalást érintő parlamenti határozat és a szerb-magyar energetikai együttműködésről szóló kormányfői rendelet látott napvilágot a Magyar Közlönyben.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntése – amely jogellenesnek minősítette Donald Trump elnök importvámjait – beszűkítette az elnök kereskedelempolitikai mozgásterét. India ezért várhatóan továbbra is vásárolni fog orosz olajat, bár a korábbinál talán kisebb mértékben.
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala által ma délelőtt publikálandó februári uniós inflációs rangsornak már majdnem a közepén lehetünk, ami azért nagy szó, mert egy éve ilyenkor még az utolsók voltunk. Európa egészét tekintve pedig még jobban állunk a 2,1 százalékos éves fogyasztóiár-indexünkkel, miközben a keddi kamatcsökkentés ellenére is megtartottuk az előkelő helyünket a visszatekintő reálkamatok összevetésében – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
.jpg)
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása. .jpg)
.jpg)
Nagyot megy az OTP. 
