Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, pártelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is, egy nemzeti minimum megajánlása - erről az MSZP-frakció Fenntartható fejlődés munkacsoportjának vezetője írt keddi blogbejegyzésében.
A párt vezérkara által felmutatott három lehetséges út helyett - a parlament feloszlatása, majd új választások kiírása; menet közbeni kormányváltás, valamint a többségi támogatás megszerzése a Megegyezés című program végrehajtáshoz - egy negyedik lehetőségen lenne érdemes gondolkodni - írta Szanyi Tibor, aki szerint "tartani kell a ritmust, nem szabad kizökkeni, azaz végig kell vinni a négy évre szóló felhatalmazást".
"Egy nemzeti minimum megajánlása jóval több lehetne, mint az a mai maximum, ahová a magyar politika süllyedt" - olvasható a hét végére összehívott, soron kívüli MSZP kongresszus előtt megjelent blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor a negyedik útnak öt kiemelt feladatát határozta meg. Legfontosabb - mint írta -, hogy "hazahozzuk az elmúlt két évtizedben Magyarországon megtermelt, de adózatlanul kimenekített jövedelmeket". Készen vannak a tervek arra, amit ma adóamnesztiának hívunk, jóllehet valójában nem az, hanem önkéntes jövedelemfeltárás. Tízszázalékos adóteherrel felszínre hozni a külföldön eltemetett vagyonokat semmiképp sem nevezhető adóamnesztiának, főként, hogy a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok még ennyit sem fizetnek - olvasható.
A politikus által meghatározott további feladatok: az energiatakarékosság, a földek és vizek védelme, az igazságosság "megszilárdítása", valamint az innováció az igazgatás területén.
"A fenntartható politika a megegyezésen és az összefogáson alapszik. Az elsőt a miniszterelnök ajánlotta, a másodikat a parlament teheti hozzá" - írta.
Zárt üléssel kezdődik a kongresszus
Megegyezés Magyarország megújulásának irányairól - ez szerepel az MSZP október 11-i soron kívüli kongresszusának napirendjén. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője a keddi elnökségi ülés után tájékoztatta az MTI-t.
Nyakó István hozzátette: az elnökség által megfogalmazott határozati javaslat tartalmazza a Megegyezés című program főbb irányait, de annál többet is. Ennek szövegét a dokumentum szerkesztőbizottság csütörtöki ülése után a testület elnöke, Szekeres Imre hozza nyilvánosságra.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a kongresszus zárt munkaüléssel kezdődik, itt folytatják le a politikai vitát, amelynek összefoglalóját a délutáni, már nyílt ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök hozza nyilvánosságra. A nyílt ülésen zajlik majd a határozathozatal is - fejtette ki a szóvivő. Elmondta: a kongresszusra 600 küldöttet várnak.
A rendkívüli kongresszus összehívását Gyurcsány Ferenc javasolta szeptember elején azzal, hogy a testület három lehetőség közül válasszon. Az első szerint az MSZP - egyetértve a Fidesszel - támogatja a parlament feloszlatását, és az előrehozott választások kiírását. A másik: a szocialisták elfogadják Fodor Gábornak, az SZDSZ elnökének ultimátumát, és a jelenlegi helyére új kormányt állítanak. A harmadik, hogy az MSZP a jelenlegi kabinetet támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához, és végrehajtja azt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Medgyessy-kormány 2002-2004 közötti pénzügyminisztere fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 30. 05:35
Az európai uniós átlagnál jóval magasabb adósságfinanszírozás, az előző kormány öröksége és a Tisza jóléti ígéretei is nyomják a költségvetés kiadási oldalát. Eközben az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség. A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a vagyonvisszaszerzés várható eredményeiről, az euró bevezetésének legfontosabb céldátumairól és a magyar gazdaság GDP-, illetve inflációs kilátásairól is beszélgettünk ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével.
A következő uniós csúcsra készülő következtetéstervezet szövege szerint a tagállamok felszólítanák Ukrajnát, gyorsítsa fel reformfolyamatait a neki szánt kétszer 45 milliárd eurós hitelkeret folyósítása érdekében. Az ukrán pénzügyminiszter viszont azt mondja, az ország már így is jelentős terheket viselnek az orosz támadások miatt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése az euró magyarországi bevezetésének négy kritikus területét veszi sorra: mi az, amire a maastrichti kritériumokon túl kiemelten ügyelni kell, hogy sikeres lehessen a közös európai pénz bevezetése a 2030-as cél figyelembe vételével.
Az Európai Unió energiaügyi biztosa a tagországoknak küldött levelében sürgeti az országokat, hogy fontolják meg a földgáz iránti kereslet visszafogását célzó intézkedéseket. Szerinte újabb energiaár-válság fenyeget, ez pedig a magas importaránnyal bíró országokat kifejezetten rosszul érintheti. Így Magyarországot is, amely a legsérülékenyebb államok közé tartozik.
.jpg)
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása. .jpg)
.jpg)
A többi között az ENSZ Biztonsági Tanácsában is. 
