Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, pártelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is, egy nemzeti minimum megajánlása - erről az MSZP-frakció Fenntartható fejlődés munkacsoportjának vezetője írt keddi blogbejegyzésében.
A párt vezérkara által felmutatott három lehetséges út helyett - a parlament feloszlatása, majd új választások kiírása; menet közbeni kormányváltás, valamint a többségi támogatás megszerzése a Megegyezés című program végrehajtáshoz - egy negyedik lehetőségen lenne érdemes gondolkodni - írta Szanyi Tibor, aki szerint "tartani kell a ritmust, nem szabad kizökkeni, azaz végig kell vinni a négy évre szóló felhatalmazást".
"Egy nemzeti minimum megajánlása jóval több lehetne, mint az a mai maximum, ahová a magyar politika süllyedt" - olvasható a hét végére összehívott, soron kívüli MSZP kongresszus előtt megjelent blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor a negyedik útnak öt kiemelt feladatát határozta meg. Legfontosabb - mint írta -, hogy "hazahozzuk az elmúlt két évtizedben Magyarországon megtermelt, de adózatlanul kimenekített jövedelmeket". Készen vannak a tervek arra, amit ma adóamnesztiának hívunk, jóllehet valójában nem az, hanem önkéntes jövedelemfeltárás. Tízszázalékos adóteherrel felszínre hozni a külföldön eltemetett vagyonokat semmiképp sem nevezhető adóamnesztiának, főként, hogy a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok még ennyit sem fizetnek - olvasható.
A politikus által meghatározott további feladatok: az energiatakarékosság, a földek és vizek védelme, az igazságosság "megszilárdítása", valamint az innováció az igazgatás területén.
"A fenntartható politika a megegyezésen és az összefogáson alapszik. Az elsőt a miniszterelnök ajánlotta, a másodikat a parlament teheti hozzá" - írta.
Zárt üléssel kezdődik a kongresszus
Megegyezés Magyarország megújulásának irányairól - ez szerepel az MSZP október 11-i soron kívüli kongresszusának napirendjén. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője a keddi elnökségi ülés után tájékoztatta az MTI-t.
Nyakó István hozzátette: az elnökség által megfogalmazott határozati javaslat tartalmazza a Megegyezés című program főbb irányait, de annál többet is. Ennek szövegét a dokumentum szerkesztőbizottság csütörtöki ülése után a testület elnöke, Szekeres Imre hozza nyilvánosságra.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a kongresszus zárt munkaüléssel kezdődik, itt folytatják le a politikai vitát, amelynek összefoglalóját a délutáni, már nyílt ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök hozza nyilvánosságra. A nyílt ülésen zajlik majd a határozathozatal is - fejtette ki a szóvivő. Elmondta: a kongresszusra 600 küldöttet várnak.
A rendkívüli kongresszus összehívását Gyurcsány Ferenc javasolta szeptember elején azzal, hogy a testület három lehetőség közül válasszon. Az első szerint az MSZP - egyetértve a Fidesszel - támogatja a parlament feloszlatását, és az előrehozott választások kiírását. A másik: a szocialisták elfogadják Fodor Gábornak, az SZDSZ elnökének ultimátumát, és a jelenlegi helyére új kormányt állítanak. A harmadik, hogy az MSZP a jelenlegi kabinetet támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához, és végrehajtja azt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
.jpg)
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása. .jpg)
.jpg)
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
