Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása.
Szanyi Tibor szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, pártelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is, egy nemzeti minimum megajánlása - erről az MSZP-frakció Fenntartható fejlődés munkacsoportjának vezetője írt keddi blogbejegyzésében.
A párt vezérkara által felmutatott három lehetséges út helyett - a parlament feloszlatása, majd új választások kiírása; menet közbeni kormányváltás, valamint a többségi támogatás megszerzése a Megegyezés című program végrehajtáshoz - egy negyedik lehetőségen lenne érdemes gondolkodni - írta Szanyi Tibor, aki szerint "tartani kell a ritmust, nem szabad kizökkeni, azaz végig kell vinni a négy évre szóló felhatalmazást".
"Egy nemzeti minimum megajánlása jóval több lehetne, mint az a mai maximum, ahová a magyar politika süllyedt" - olvasható a hét végére összehívott, soron kívüli MSZP kongresszus előtt megjelent blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor a negyedik útnak öt kiemelt feladatát határozta meg. Legfontosabb - mint írta -, hogy "hazahozzuk az elmúlt két évtizedben Magyarországon megtermelt, de adózatlanul kimenekített jövedelmeket". Készen vannak a tervek arra, amit ma adóamnesztiának hívunk, jóllehet valójában nem az, hanem önkéntes jövedelemfeltárás. Tízszázalékos adóteherrel felszínre hozni a külföldön eltemetett vagyonokat semmiképp sem nevezhető adóamnesztiának, főként, hogy a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok még ennyit sem fizetnek - olvasható.
A politikus által meghatározott további feladatok: az energiatakarékosság, a földek és vizek védelme, az igazságosság "megszilárdítása", valamint az innováció az igazgatás területén.
"A fenntartható politika a megegyezésen és az összefogáson alapszik. Az elsőt a miniszterelnök ajánlotta, a másodikat a parlament teheti hozzá" - írta.
Zárt üléssel kezdődik a kongresszus
Megegyezés Magyarország megújulásának irányairól - ez szerepel az MSZP október 11-i soron kívüli kongresszusának napirendjén. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője a keddi elnökségi ülés után tájékoztatta az MTI-t.
Nyakó István hozzátette: az elnökség által megfogalmazott határozati javaslat tartalmazza a Megegyezés című program főbb irányait, de annál többet is. Ennek szövegét a dokumentum szerkesztőbizottság csütörtöki ülése után a testület elnöke, Szekeres Imre hozza nyilvánosságra.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a kongresszus zárt munkaüléssel kezdődik, itt folytatják le a politikai vitát, amelynek összefoglalóját a délutáni, már nyílt ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök hozza nyilvánosságra. A nyílt ülésen zajlik majd a határozathozatal is - fejtette ki a szóvivő. Elmondta: a kongresszusra 600 küldöttet várnak.
A rendkívüli kongresszus összehívását Gyurcsány Ferenc javasolta szeptember elején azzal, hogy a testület három lehetőség közül válasszon. Az első szerint az MSZP - egyetértve a Fidesszel - támogatja a parlament feloszlatását, és az előrehozott választások kiírását. A másik: a szocialisták elfogadják Fodor Gábornak, az SZDSZ elnökének ultimátumát, és a jelenlegi helyére új kormányt állítanak. A harmadik, hogy az MSZP a jelenlegi kabinetet támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához, és végrehajtja azt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknak megfelelően az előző havival azonos, 2,7 százalék volt az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme decemberben az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics kedden közzétett adatai alapján.
A magyar gazdaság 2025-ben is gyenge, nagyjából 0,5 százalékos növekedést érhetett el, ami folytatása az elmúlt évek stagnálásának. Pedig a kormány egyik korábbi magyarázata, ami a magas energiaárakat okolta, szerencsére tavaly már nem állta meg a helyét.
Bár az infláció tizennégy hónapja nem volt olyan alacsony, mint decemberben, ez az egy évvel korábbi magas bázisnak tudható be, novemberhez képest például már nagyobb lett. És a 2025-ös 4,4 százalékos pénzromlás is meghaladta a 2024-es 3,7 százalákosat.
A plázastop megnehezíti az új boltok építését, többek között ezért nincs Aldi a XII. kerületben, Veresegyházon, vagy Százhalombattán – mondta az üzletlánc országos ügyvezető igazgatója, Bernhard Haider a Privátbankárnak. A mínuszos 2023-as év után 2024-ben közel háromszorosára nőtt a veszteségük, az igazgató pedig arról beszélt, a nagy láncok többsége tavaly veszteséges volt, mert tovább nőttek a terheik. Kevesebb az akció, de a vaj árát több mint felével csökkentették tavaly. Azt is megkérdeztük, miért nincsenek önkiszolgáló kasszáik, és ismét ott lesznek-e a Szigeten.
Kedvez a bázishatás az inflációs adatoknak, a kormány beavatkozása is lefelé húzza az élelmiszerek mutatóját – érdekes lesz azonban, amikor márciusban letelik az első év, és árrésstopos árakat hasonlítunk majd árrésstopos árakhoz. A Trend FM Reggeli Monitor című műsorában munkatársunk, Gáspár András a legfrissebb felmérések eredményei mellett igyekezett prognózist is adni a friss inflációs adatra – de szóba került az EU-Mercosur kereskedelmi egyezmény is, amely komoly tiltakozást váltott ki sok európai gazda körében. Mi volt akkor a cél az egyezmény megkötésével?
.jpg)
Szanyi Tibor szerint a miniszterelnök által korábban felvázolt három lehetőség mellett létezik egy negyedik út is: egy nemzeti minimum megajánlása. .jpg)
.jpg)
Kedden erősödött a forint. 
