|
| Donald Trump. (Kép forrása: EPA,ALBIN LOHR-JONES) |
Teljes joggal váltott ki világszerte figyelmet, sőt megdöbbenést Trump megválasztása utáni első interjúja az európai sajtónak, amelyben megkérdőjelezte a Második Világháború utáni európai békerendszer két oszlopának – a NATO és az EU – stabilitását és legitimitását. Az utóbbi hetek és napok fejleményeiből érzékelhetjük, hogy Trump már beiktatása előtt Vlagyimir Putyin és Theresa May segítségével satuba fogja a nyugat-európai eliteket. Mivel itt nemcsak politikai nyomásgyakorlásról van szó, hanem kibontakozó kereskedelmi konfliktusokról is – különösen Németországgal –, komoly elemzői figyelem irányul Trump várható lépéseire.
Mire figyelmeztet a főideológus?
Ezért is érdemes egy pillanatra elidőznünk a republikánus értelmiségi hátország egy, az amerikai bezárkózást javasló ideológusánál. Pat Buchanan három nappal ezelőtti írásában összehasonlítja Ronald Reagen és Trump politikai küldetését. Mindketten a hideglelést hozták a washingtoni politikai osztályra, mindketten a média világából érkeztek (Reagen Hollywoodból, Trump a TV-showk világából) és mindketten a Republikánus Párt mandarinjainak a kiseprűzését célozták meg.
Fontos hasonlóság továbbá, hogy mindketten az amerikai nacionalizmus hullámán lovagolva jutottak hatalomba. Buchanan szerint „Trump most összetapossa azon rothadt kereskedelmi szerződéseket, amelyeket a trasznacionalista elitek tárgyaltak le, kiárusítva az amerikai szuverenitást és munkahelyeinket Kínába küldve”. Amerika szövetségeseitől pedig be kell vasalni a védelmük árát, véget kell vetni a potyautasságnak.
|
| Fotó: EPA/Tannen Maury |
De Buchanan szerint alapvetően különbözik a Reagent körülvevő világ attól, amely most Trumpra vár. Míg akkor teljesen világos volt, hogy a szovjet birodalom az ellenség, ma nincsen határozott, morálisan letisztázott álláspont arról, hogy kik Washington legnagyobb ellenségei és melyek a legnagyobb veszélyforrások.
Buchanan oldalvágást visz be Rex Tillerson külügyminiszternek, aki a szenátusi meghallgatásán kiemelte, hogy Kínát el kell zárni azoktól a mesterséges szigetektől, amelyeket egyoldalúan einstandolt a Dél-kínai-tengeren. Buchanan érezhetően nincsen meggyőződve arról, hogy Kína közvetlen biztonságpolitikai kihívást jelentene Amerikának. Azzal zárja tehát sorait, hogy az Egyesült Államokat belülről feszítő problémák sora – bűnözés, etnikai feszültségek – miatt Washington inkább a saját portája előtt söprögessen, mielőtt esetleg ezek a feszültségek szétfeszítenék az ország kereteit.
Egy másik elemző is helyreteszi Trumpot
Egy másik elemző is arra figyelmezteti Trumpot, hogy fogadja el a realitást: az egypólusú világnak befellegzett. Federico Pieraccini szerint Trump most el akarja szívni a békepipát Putyinnal és meg akarja törni a Moszkva-Peking biztonságpolitikai tengelyt. Pieraccini szerint Washington arról próbálja meggyőzni a Kremlt, hogy nem fog semmilyen ellenséges beavatkozást végrehajtani a Közel-Keleten,
|
| Káncz Csaba |
amely Moszkva érdekei ellen lenne. Az elemző szerint azonban Trump álomvilágban él, ha azt hiszi, meg tudja törni a Moszkva, Peking és Teherán között az utóbbi években – például Szíria kapcsán - megszilárdult együttműködést.
Pieraccini szerint Trump diplomáciailag nem tudja sarokba szorítani Pekinget, katonai erőt pedig nem fog alkalmazni, ezért a végén csendben ejteni fogja Kína-ellenes műveleteit. Erős kifejezéseket fog használni Peking ellen (hogy kielégítse az amerikai katonai-ipari komplexumot) és éles retorikát Irán ellen (hogy kielégítse az izraeli lobbit), de végső soron Trump sokkal inkább a gazdaságra fog koncentrálni, mint a külpolitikára – ahol várhatóan és csendben csődöt mondanak eredeti tervei.
Káncz Csaba jegyzete.
