Nyugati diplomaták egybehangzó véleménye szerint közvetlenül az orosz-ukrán háború döntő szakasza előtt állunk, írja a Die Welt.
Ebben a szakaszban, tehát a következő hónapokban a harcok az eddiginél is „brutálisabbak és véresebbek” lehetnek. Mick Ryan ausztrál nyugalmazott tábornok szerint az oroszok „halálzónákba”, aknákkal és tankcsapdákkal teletűzdelt területekre próbálják majd becsalogatni az ukrán csapatokat.
"Minden ezen az ellentámadáson múlik"
Ez a szakasz október végéig tarthat, attól is függően, hogy mikor köszönt be az esős időszak. Az pedig, hogy utána mi történik majd, az (az egyes hírek szerint már folyamatban lévő) ukrán ellentámadás sikerétől függ. „Minden ezen az ellentámadáson múlik” – idézi a német lap Alekszander Vershbowot, a NATO korábbi helyettes főtitkárát.
Nyugati kormányok szintén úgy vélik, hogy ez lehet az utolsó nagy kísérlet Ukrajna területi egységének a helyreállítására, és ennek sikeresnek kellene lennie.
Ellenkező esetben a Nyugat elveszítheti hitét az ukrán győzelemben, és jövőre „drasztikusan csökkentheti” a fegyverszállításokat. Egyrészt azért, mert saját fegyverarzenálja megcsappanása saját védelmi képességeit veszélyezteti, másrészt a kiadások visszafogása céljából, ez ugyanis egyre fontosabb téma lehet az Egyesült Államokban az elnökválasztások közeledtével.
Az amerikai védelmi minisztériumból kiszivárgott iratok, az úgynevezett Pentagon-papírok mindenesetre azt mutatják, hogy Washington számításai szerint az ukrán hadsereg nem tud majd átütő sikert elérni a nyáron.
Markus Reisner, az osztrák védelmi minisztérium katonai stratégiája szintén úgy véli, hogy egyelőre még nem valószínű „az orosz védelem teljes összeomlása”.
Ukrajna lőszerhiánnyal küzd, nincs elég megfelelően kiképzett katonája, valamint ütőképes légiereje sem. Az ukrán hadsereg közlése szerint minimum 40-50 darab F-16-osra lenne szükségük – a vadászgépekkel kontrollálhatnák a légteret, és védhetnék a szárazföldi alakulatokat az ellentámadás során. Nyugaton azonban elhúzódó és komoly vita folyik a szállításukról (az Egyesült Államok az elmúlt hetekben jelezte európai szövetségeseinek, hogy hajlandó engedélyezni számukra F16-osok átadását Ukrajnának).
A német lap információi szerint európai és amerikai csúcsdiplomaták abban sem hisznek, hogy Ukrajna valaha vissza tudja foglalni a Krím félszigetet és az egész Donbászt, mégha ezt – tekintettel az ukrán kormányra – nem is mondják ki nyíltan.
A várhatóan nagy áldozatokkal járó nyári összecsapások pedig mindkét felet ki fogják meríteni.
Fegyverszünetre kényszerül Kijev?
Összességében tehát – írja a Die Welt – Nyugaton egyre inkább terjedni fog az a vélemény, hogy ideje fegyverszünetet kötni, és erre sarkallják majd a kijevi vezetést. Ukrajna cserébe biztonsági garanciákat és gazdasági segítséget kaphat, és folytatódhat a hadseregének a megerősítése. A fegyverszünet sok évig tarthat végleges döntés és békekötés nélkül.
Ez azonban egyben azt is jelentené, hogy Oroszországé marad Ukrajna területének 15-20 százaléka.
Ez gyakorlatilag vereséggel érne fel a Nyugat (és persze Kijev) számára. Pedig a Nyugat – Kínára és Iránra is tekintettel – mindenképp el akarja kerülni, hogy Moszkva háborúja sikerre vezessen.
Az állandó orosz fenyegetés miatt Ukrajna ebben az évtizedben nem lenne EU-tag és még kevésbé NATO-tag, Kína és Oroszország pedig megpróbálja majd átrendezni a nemzetközi biztonsági rendszert, és egy „új világrendet” építene fel. Az ukrajnai háború összességében kevésbé biztonságos hellyé teszi majd a világot, és egyben a jelenlegi globális biztonsági rendszer végének kezdetét jelenti, írja a Die Welt.
Vitatott tézisek
Tegyük persze hozzá, hogy számos elemző ezzel szemben úgy véli: a Nyugat semmiképp nem hagyja majd nyerni Oroszországot, és ígéreteinek megfelelően a szükséges mértékig és ideig támogatni fogja Ukrajnát katonailag is.
Rácz András Oroszország-szakértő lapunk Klasszis Klubjában a közelmúltban azt mondta: a békeszerződés nem reális – „amíg Putyin van, Oroszország nem mond le a Krímről”. A békéhez a fegyverszüneten keresztül vezet az út, ez pedig a tavaszi ukrán ellentámadás sikerétől függ leginkább. Ha az sikeres lesz, akkor ősz környékén tárgyalásokat lehet kezdeni.
Úgy vélte, hogy az orosz hadsereg ősz környékére kifogyhat a haditechnikából – a mintegy 3000 harckocsiból minimum 2000 például már megsemmisült. Katonából ugyanakkor lesz elég, a társadalom alsó 20 százalékát ugyanis mobilizálni tudják.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója pedig úgy vélekedett, hogy Putyin hosszútávú, évekig tartó háborúra készül. Az idő ugyanakkor inkább Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország előbb-utóbb kifogy a fegyverekből, Kijev pedig a Nyugattól megkapja a szükséges fegyvereket és a kiképzést.
A lapunknak adott interjúban pedig azt mondta: „A legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. Ezekről Oroszország szerintem nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe. Én tehát nem látok kedvező forgatókönyvet rövid időn belül.” Azaz szerinte a háború változó intenzitással, de még évekig elhúzódhat.
