A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg - laptársunk több kérdést is küldött a csütörtöki Kormányinfóra Gulyás Gergely miniszternek.
Ezek sorában rákérdeztünk arra, hogy pontosan mi a célja a kormánynak a beígért Facebook-törvénnyel, rá akarják-e kényszeríteni a közösségi oldal működtetőjét arra, hogy a tartalmak megosztásakor jutasson vissza a bevételeiből az eredeti publikációs helynek, illetve része lesz-e a csomagnak, hogy a Facebook és a hasonlóan gigantikus internetes szolgáltatók arányosan vegyenek részt - egyáltalán hozzájáruljanak - a közös teherviseléshez.
Kérdésünk előzménye az volt, hogy - a közösségi oldalon amúgy igen aktív - Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég közölte, tárcája törvényben fogja szabályozni a nagy technológiai cégek működését, úgymond "az emberek védelmében". Mint megosztásában írta: "Hiszen ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül".
A mai Kormányinfón tehát Gulyás Gergelynél érdeklődtünk a fejleményekről, a szabályozás irányáról és céljáról.
A miniszteri válasz tartogatott fontos újdonságot: Gulyás tájékoztatása szerint a Facebook - a miniszter asszony kitartó küzdelmének egyik eredményeként - 3,8 milliárd forintnyi reklámadót fizetett be a magyar költségvetésbe, a 2017-2018-as időszak után (a reklámadót időközben - uniós nyomásra - felfüggesztette a kormány).
Gulyás értékelése szerint ez annak a jele, hogy "jó irányba haladnak a folyamatok". Majd kifejtette, hogy a törvénnyel a kormány célja az, hogy a közösségi oldal felhasználóinak adatai biztonságban legyenek, "a tartalmakkal feltöltött képekkel, adatokkal senki ne élhessen vissza". Leszögezte, hogy kormánya a szólásszabadság pártján áll, abból kiindulva, hogy a szólásszabadságot korlátozni csak az állam jogosult, az is csak szélsőséges, már törvénysértést megvalósító esetekben. "Ezeket az elveket szeretnénk betartatni a Facebook-kal" - emelte ki.
Más témákban is informatív válaszokat kaptunk a minisztertől.
A mikro- és kisvállalkozások maximum 10 millió forintos, kamatmentes hiteléről kiderült például, hogy bármilyen célra el lehet azt költeni, nem kötik meg a hitell felhasználását. Így például hitel kiváltására is. Kérdésünk része volt, hogy akár állampapírba is fektethetik-e a felvett összeget a vállalkozások, s mivel ezt nem zárta ki a miniszter - pontosabban erre nem reagált külön - úgy értelmezzük, hogy ez sincs tiltva.
A bejelentés egybevág azzal, amit Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, egyben Orbán Viktor miniszterelnök bizalmas tanácsadója mondott lapunknak a hitel megkötés nélküli felhasználásáról.
Gulyás a hitelfelvétel költségeiről azt mondta, a cél az, hogy a vállalkozások a lehető leggyorsabban és legolcsóbban jussanak ahhoz hozzá. Azt nem tudja, hogy erre teljesen ingyen kerülhet-e sor, de mivel nagyon egyszerű lesz a hitelfelvételi folyamat, ezért szerinte az "komoly költséggel nem járhat".
Szintén kérdésünkre derült ki a Kormányinfón, hogy a kormány elkezdte az egyeztetéseket a 25 ezer fősnél nagyobb önkormányzatokkal az iparűzési adó idei megfelezéséről. A kormány még tavaly év vége felé döntött úgy, hogy a járványhelyzetre tekintettel megfelezi a kis- és középvállalkozások 2021-es iparűzési adókötelezettségét. A 25 ezer fősnél kisebb települések automatikus kompenzációt kapnak, de a nagyobb önkormányzatoknak mindössze egy ígérettel kellett megelégedniük, miszerint velük külön tárgyalnak. Az intékedésnek politikai színezetet adott, hogy a 2019-es önkormányzati választáson Budapesten és több nagyvárosban is ellenzéki győzelem született, márpedig az adó megfelezése ezeket az önkormányzatokat erőteljesebben érinti, ráadásul automatikus kompenzációban sem bízhatnak, csak egy lebegtetett tárgyaláson elérhető megállapodásban, ami olyan, mint a kutya vacsorája.
A jelek szerint ezek a tárgyalások elkezdődtek. Gulyás Gergely beszámolója szerint már tárgyalóasztalhoz ült néhány polgármesterrel - köztük az ellenzéki vezetésű miskolci és salgótarjáni városvezetővel - valamint a főváros kormánypárti vezetésű önkormányzataival. Volt, hogy ezeket a tárgyalásokat más témában - kormányzati fejlesztések miatt - kezdeményezték, de azokon is szóba került az adó megfelezése.
A miniszter egyben bejelentette, hogy a jövő héten a megyei jogú városok vezetőit szeretné meghívni magához, remélve, hogy elfogadják az invitálást.
A tárgyalásokról - azok lezáratlanságára hivatkozva - többet nem kívánt elmondani, így arról sem, hogy egységes ajánlata van-e a kormánynak a nagyobb települések, kerületek számára, vagy egyéni ajánlatot tesznek az adókiesés kompenzálására, és annak vannak-e feltételei.
Végül, de nem utolsósorban a járványhelyzetről is kérdeztük a minisztert, arról, hogy lát-e esélyt a jelen tudása szerint arra, hogy márciusban elindulhatnak a lazítások (amint azt a korábbi Kormányinfón közölte). A járványügyi adatok ugyanis időközben romlani kezdtek. Gulyás azt mondta erre, hogy továbbra is lát esélyt a lazításra, ami azonban függ a jövő héten induló online konzultáció eredményétől és attól, hogyan alakulnak az esetszámok a következő két-három héten. A szóba jöhető lazításokról azonban nem ejtett szót (a Kormányinfón tett egyéb bejelentéseket ebben a cikkben foglaltuk össze).
147 milliárddal lett volna magasabb az OTP első negyedéves nyeresége. Csakhogy a banki különadók a profit majd felét elvitték. 
