Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a bankszektorban megfelelő súlyt kapjanak az ország gazdaságához lojális hitelintézetek, a hazai tulajdoni hányad növelése, amit a kormány is ösztönöz a bankszektor stabilitását szolgálja.
A miniszter többek között ezt hangsúlyozta válaszában Scheiring Gábor (független) képviselő kérdésére, hogy milyen szándékai vannak a kormányzatnak a hazai bankszektorban az állami tulajdon növelésével, illetve csökkentésével. Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszban a miniszter kiemelte, hogy a részarány-növelést a kormány mindenféle diszkrimináció alkalmazása nélkül kívánja ösztönözni.
"Ma Magyarországon, összhangban az uniós versenyjoggal, minden pénzintézetre pontosan ugyanazok a szabályok, előírások, kötelezettségek vonatkoznak, mindegyikük ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezik és jogokkal bír. Egyéni teljesítményükön múlik, hogy ezekkel milyen mértékben tudnak élni" - áll a válaszban.
A visszafordíthatatlan folyamat
Varga Mihály szerint ebben a szellemiségben szerzett részesedést az állam a Széchenyi Bankban és a Gránit Bankban, és a takarékszövetkezeti szektorban is. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állam célja a takarékszövetkezetek működésének korszerűsítése volt, és eleve deklarálta, hogy a feljavított és megerősített takarékszövetkezeti szektorban a pozícióit értékesíteni kívánja.
"Mivel az általa elindított pozitív folyamatokat már visszafordíthatatlannak látja az állam, a szervezetet immár bátran a saját útjára bocsáthatja" - szögezte le a miniszter, aki ismét megerősítette, hogy az állam a közeljövőben nem szándékozik megvásárolni a Raiffeisen Bank magyarországi leányvállalatát.
Az ügyletekkel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon.
Vésztartalékként működtek?
A miniszteri válasz szerint a pénzügyi válság tanulságai ösztönözték a pénzügyi szektort érintő számos közgazdaságtani teória és a kormányzati stratégia újragondolását.
A válság tanulsága, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges egy adott állam stabilitása és lakóinak jóléte szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból, hogy a megrendült helyzetű anyavállalataikat megsegítsék a bajban.
Megmutatkozott, hogy turbulencia esetén nem magyar vállalatként, hanem a külföldi anyacég háttér országaként, vésztartalékaként viselkednek - emelte ki Varga Mihály, utalva arra is, hogy a válság hazai elmélyüléséhez vezető deviza alapú hitelezést is a külföldi tulajdonú bankok honosították meg Magyarországon, teljes mértékben a lakosságra hárítva az árfolyamkockázatot.
Kockázatokat rejtenek
"A konjunktúra alatt – amíg a magyar piac jövedelmező volt számukra – jelentős profitot vittek ki az országból, később pedig, amikor a hitelbuborékért a válság benyújtotta a számlát, Magyarország érdekeit mellőzve anyabankjaik támogatására siettek" - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Mint fogalmazott, eközben a szorult likviditási helyzetbe került hazai vállalatok hitelezését szinte felfüggesztették, többüknek a hitelszerződését is felmondták, a felvett hitelösszeg azonnali visszafizetését követelve. Forráskivonásaikkal komoly nyomást gyakoroltak az ország fizetőeszközének stabilitására - sorolta fel a külföldi tulajdonostól függő bankok működésében kifogásolt elemeket Varga Mihály.
Az ilyen leánybankok túlsúlya egy gazdaságban komoly kockázatokat rejt, egy ilyen pénzügyi struktúra nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében még mélyebb válságba taszítja az adott országot - írta a miniszter.
Varga: lojális hitelintézetek kellenek
A miniszter szerint fontos a magyar tulajdoni hányad növelése.
Több ügyfél került ismét slamasztikába. 
