Magomed Jevlojev ingusföldi ellenzéki vezető augusztus végi meggyilkolása óta egyre többen követelik a terület elszakadását Oroszországtól. Orosz sajtóértesülések szerint muszlim szeparatisták még az eddig nyugalmasnak számító Tatárföldön és Baskíriában is egyre többet foglalkoznak a függetlenség gondolatával.
A moszkvai vezetés évek óta munkálkodik azon, hogy elfojtsa ezeket a "szélsőséges" tendenciákat. A Kreml elszántságát jól példázza a 90-es években vívott két csecsenföldi háború, amely során Moszkva rendet teremtett a forrongó szakadár köztársaságban.
Ljudmila Alekszejeva, a legnagyobb múltú orosz jogvédő szervezet, a moszkvai Helsinki Csoport elnöke annak veszélyére figyelmeztet, hogy az észak-kaukázusi köztársaságokban éleződik a feszültség, és elfajulhatnak az erőszakcselekmények. Iszlamista csoportok vérbosszút követelnek Jevlojev haláláért, amelyet egy rendőrségi fegyverből leadott golyó okozott. Az ellenzék politikai hullának kiáltotta ki Murat Zjazikov ingusföldi elnököt, és az egykori KGB-főnök leváltását követeli. Alekszejeva szerint fennáll a veszélye annak, hogy az észak-kaukázusi köztársaságok ellenzéki csoportjai durva erőszakkal próbálják eltávolítani a Moszkva által a hatalomba beültetett vezetőket. Nemcsak Ingusföldön, hanem más észak-kaukázusi köztársaságokban, például Kabard- és Balkárföldön, Karacsáj- és Cserkeszföldön, valamint Észak-Oszétiában is egyre inkább fenyegetésnek tartják a moszkvai hatóságokat.
A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között elterülő, több nemzetiség által lakott térségben a konfliktusok hosszú ideje fennálló területi és vallási vitákra, illetve az orosz uralommal szembeni ellenállásra vezethetők vissza. "Kénytelenek vagyunk Európát és az Egyesült Államokat arra kérni, hogy segítsen nekünk elszakadni Oroszországtól. Nem tudjuk, mi mást tehetnénk, ha egyszer ebben az országban nincs helyünk" - mondta Magomed Kaszbijev ingusföldi ellenzéki aktivista.
Nika Gvaramia grúz igazságügyi miniszter a szakadár Abházia és Dél-Oszétia önállóságának orosz elismerése után arról beszélt, hogy a szeparatizmus végső soron Oroszország széteséséhez, teljes összeomlásához vezethet. Dmitrij Medvegyev orosz elnök azonban úgy vélekedett, hogy mindaddig nem áll fenn ilyen veszély, amíg a külföldi országok nem ártják bele magukat ezekbe az ügyekbe, és nem kezdenek el különböző forgatókönyveket gyártani Oroszország feldarabolására.
Az oroszok nyersek, de kellenek Európának
Tehetetlen a világ a tömegpusztító fegverek ellen
Az USA képzett ki grúz katonákat?
Az EU nem hagyja annyiban a grúz-orosz konfliktust
MTI