Az ellentmondás valójában Dobson Szabolcs gyógyszerésznek tűnt fel, s tette fel a kérdést a Koronavírus-vakcináció Facebook-csoportban december 11-én:
„Vajon miért gyűjtenek ismét Magyarországon gyógyult Covid-19 betegektől származó (konvaleszcens) vérplazmát Covid-19 betegek kezelésére, mikor több klinikai vizsgálat igazolta, hogy hatástalan, sőt káros lehet?”
Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint viszont folyamatosan nő az igény, a koronavírus-fertőzöttek gyógyulási esélyeinek növelése érdekében, és újra vérplazmára van szükség a fertőzésből már felgyógyult betegektől.
Az OrthoSera, Magyarország vezető vérszérum fejlesztő vállalata honlapján pedig december 8-i keltezéssel ez áll:
Baj van, üres a plazmahűtőnk!
Ez a cég is segítséget kér, mert - mint írják - a kórházak sorozatban kérik be a plazmát. „Különösen azon betegek számára kritikus ez, akik más kezelést nem is kaphatnak, például a várandós kismamák, akik órák alatt kerülhetnek kritikus állapotba.”
Lacza Zsombor, a cég ügyvezetője, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az MTA doktora a KOVIDŐK-nek még év elején úgy nyilatkozott: cégük alkalmazta először a plazmaterápiát Magyarországon.
„Ez egy régi módszer azokból az időkből, amikor a fertőző betegségek ellen még nemigen volt más megoldás, csak az, hogy a betegség alatt immunválaszként termelődött ellenanyagot kinyerjék a vérből és felhasználják a gyógyításra. A járvány elején az Operatív Törzs és a Vérellátó Szolgálat közösen kérte fel vállalatunkat, s a koronavírus-járványban nagyon gyorsan, a felkéréstől számított 3 hét múlva már tudtunk ezzel kezelni betegeket. Az első hullámban 23 betegnek segítettünk, a második hullámban már közel háromszáz igényt elégítettünk ki plazmaterápiával.”
A vállalat jelenleg a korábbi betegek utánkövetését végzi, valamint azon is dolgoznak, hogy rutinfeladattá tegyék a plazmadonorságot. Harmadik feladatuk pedig, hogy
stabil, vércsoport-mentes vérkészítményt fejlesszenek a plazmaterápia segítségével,
ami legalább egyéves munkát jelent. Ez az egy év most telik le. Egyebek mellett ezért is kerestük a céget, de olyan kérdéseket is feltettünk, hogy most akkor valóban hatásos-e a plazmaterápia, vagy az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) van igaza, amely szerint ez mégsem olyan csodamódszer, mint azt a járvány elején gondoltuk. Sajnos egyelőre sem telefonon, sem írásban nem értük el őket, válaszokat még nem kaptunk, de amint visszajeleznek, frissítjük cikkünket.
A WHO cáfolja a hatékonyságot
A The New England Journal of Medicine augusztus 18-i számában megjelent tanulmány mindenesetre azt írja, hogy a Stanford Medicine és egy tucat más egészségügyi szervezet szerint az egykor ígéretesnek tartott kezelés mégsem hatékony. Bár a plazmaterápiát az 1900-as évek eleje óta használják más fertőzések terápiájaként, kevés a randomizált, kontrollált vizsgálat arra, hogy a Covid-19 plazma valóban javítja-e a klinikai eredményeket.
A plazmaterápia 2020 nyarán került a címlapokra, amikor az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság sürgősségi felhasználási engedélyt adott a koronavírus kezelésére, annak ellenére, hogy egyes tudósok már akkor kifogásolták, hogy a terápia nem bizonyított és további vizsgálatok szükségesek. Az azóta eltelt 12 hónapban több tízezer amerikai kapott Covidra vérplazmát, bár a kutatók szerint a plazmát kapott betegeknek nem lettek jobbak az esélyei azokénál, akik placebót kaptak. A kutatók azt remélték, hogy a kezelés 10 százalékkal csökkenti a betegség progresszióját, de ez csak 2 százalék alatti volt. Bár a szakemberek azt elismerték, hogy a kezelés bizonyos más esetekben hatásos lehet.
A Fortune magazin decemberi cikke pedig arról ír, hogy a WHO egyenesen azt állítja, a terápia nem hatékony, ezért nem is tanácsolja azt.
„Annak ellenére, hogy a plazma kezdetben a COVID-19 áttöréses kezelésének ígérkezett, a terápia nem javítja a COVID-betegek túlélési arányát, és súlyos esetekben sem csökkenti a lélegeztetés szükségességét” - mondja a WHO.
Ezt a következtetést több tanulmányra alapozva hozta meg, az egyikben a vérplazma-terápiát követően az ambuláns betegek vizsgálata azt mutatta, hogy a Covid-19 vérplazma befecskendezése a tünetek megjelenését követő hét napon belül nem akadályozta meg a koronavírus-fertőzést azoknál a betegeknél, akiknél nagy a kockázata a súlyos betegségeknek.
A magyar vérplazma-kutatásra egyébként 400 millió forintot biztosított az állam egy konzorciumnak, melynek vezetője az Országos Vérellátó Szolgálat (245,2 millió forint), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (26,6 millió forint), a Semmelweis Egyetem (64 millió forint) és a Testnevelési Egyetem (64 millió forint). Mivel a projekt 3 éves, minden bizonnyal a WHO véleménye ellenére sem szakad félbe.
Ugyanis a magyar vérplazma-programban résztvevő intézmények szeretnének a terápiára alkalmas donorok kiválasztására fókuszálni, mert álláspontjuk szerint a vérplazma-terápia valóban messze nem ment meg minden beteget. Hogy valóban a koronavírus által kiváltott immunválasz ad-e védettséget, hogy pontosan milyen plazmaalkotók védhetnek, vagy hogy léteznek-e hatékonyabb plazmák a védettebb fertőzöttekben – egyelőre még tisztázatlan.
Úgy tűnik, a bukaresti törvényhozás megszavazhatja Luca Niculescut kormányfőnek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
