|
| A jövőbe lát? Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vosztok-2018 hadgyakorlaton. EPA/ALEXEY NIKOLSKY / SPUTNIK / POOL MANDATORY CREDIT |
A dél-koreai Puszanból, Vlagyivosztok érintésével a múlt héten a világon először indult el konténerszállító hajó az orosz partok mentén, az északi sarkvidéki tengeri útvonalon, amely a globális felmelegedés miatt nyílt meg. A 3600 konténer szállítására alkalmas Venta Maersk a tervek szerint 14 nappal előbb érhet majd Szentpétervárra, mintha a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton haladna.
Valóban, a Világkereskedelmi Szervezet 2017-es jelentése szerint a globális árukereskedelem 88 százaléka Ázsia, Európa és Észak-Amerika között bonyolódik, aminek jelentős része a Jeges-tengeren haladhat keresztül a jövőben. Márpedig a jelenlegi tudományos konszenzus afelé mutat, hogy az Északi-sarkvidék már a 2030-as években nyaranta jórészt jégmentessé válhat.
Szezám tárulj!
Az arktikus térség jogi státusza többnyire rendezetlen. Viszont a globális felmelegedés korszakában egy olyan kincsesbánya, ahol a tudósok bolygónk feltáratlan olajkészletének 13 százalékát, a földgáz 30 százalékát, és emellett rengeteg szenet, gyémántot és értékes, ritka fémet gyanítanak. Moszkva 2015 nyarán nyújtotta be igényét az ENSZ-hez egy 1,2 millió négyzetkilométeres – vagyis nagyjából egy Dél-Afrikai Köztársaság nagyságú – területre a térségben, beleértve az Északi-sarkot.
Oroszország 2025-re 80 millió tonnára kívánja növelni északi tengeri útvonalon áthaladó cseppfolyós földgáz (LNG) forgalmát, 2019-ben pedig elindítja az Artic LNG2 projektet, mely 2030-ra 50 millió tonna LNG termelését célozza meg. Moszkvának Kína személyében komoly segítsége van az LNG fejlesztésben, mivel a projekt 20 százalékát a Kínai Nemzeti Olajtársaság befektetései biztosítják, további 9,9 százalék pedig a Selyemút Alapból származik.
Az állami irányítású Rosznyefty pedig tavaly kezdett próbafúrásokat Oroszország legészakibb fekvésű olajfúró szigetén, ahol több, mint félmillió hordónyi olaj felszínre hozásával számolnak, míg a másik orosz energiaóriás, a Gazprom máris termel ki olajat a sarkkörön túlról, a Barents-tenger délkeleti részén. Moszkva végső célja, hogy 2050-re az Északi-sarkkörről származó olaj a teljes orosz olajkitermelés 20-30 százalékát adja.
A Kreml elszántságát jól mutatja, hogy miközben közel 40 jégtörője áll szolgálatban, jelenleg további ötöt építenek és újabb hat van tervezési fázisban. Eközben Finnország hét jégtörő hajóval rendelkezik, Kanada és Svédország hat-hat darabbal, míg az USA csupán öttel, melyekből azonban mindössze egy darab úgynevezett “nehéz” jégtörő.
Orosz katonai hiperaktivitás
|
| Káncz Csaba |
Az arktikus térség az egyetlen olyan műveleti terület a világ tengerein, ahol az amerikai haditengerészet harcértékét felülmúlja egy versenytársé. A katonai erőviszonyokat jól mutatja, hogy míg az oroszoknak 17 katonai bázisuk van a térségben (ebből legalább 6 új), aközben a nyugati szövetségnek csupán 14 (főként Alaszkában, Kanadában és egy-egy Norvégiában, valamint Grönlandon). Moszkva már 2014 végén létrehozta az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot, amelynek központja a Murmanszk régióban fekvő Szeveromorszkban van, amely egyben az orosz Északi Flotta központja is.
Ez a négy orosz Flotta közül a legütőképesebb, mintegy 40 tengeralattjárót üzemeltet (közülük több nukleáris), egy repülőgép anyahajót, 17 nagyobb hadihajót, 100 vadászgépet és 40 helikoptert. Moszkva ráadásul még idén Tu-160 típusú szuperszónikus nehézbombázókat is a térségbe telepít, egyben több mint 600 kilométeres hatótávolságú Basztyion partvédelmi rakétarendszerekkel látja el az Új-szibériai szigeteket az északi hajózási útvonal ellenőrzése érdekében. Az orosz dinamikát jól jellemzi, hogy három hete is létrehozott egy katonai bázist a térségben.
Washington későn ébredt, és csupán idén májusban jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet feléleszti a költségvetési kiadások lefaragása miatt 2011-ben kispadra ültetett második flottát, arra hivatkozva, hogy Oroszország egyre „erőteljesebb” a térségben. Az amerikai haditengerészet műveleti vezetője, John Richardson szerint a második flotta feladata lesz az USA keleti partjainak, valamint az Atlanti-óceán egész északi részének védelme. Tavasszal a Pentagon nagy nehezen újraindította hadgyakorlatait is az arktikus térségben.
Káncz Csaba jegyzete
Becslések szerint több mint 100 milliárd dollárnyi iráni vagyon található külföldi számlákon. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
