|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
NATO harci gép utoljára 63 éve lőtt le szovjet-orosz vadászgépet a koreai háború utolsó hónapjaiban. Ezért sem szabad félvállról vennünk a keddi török-orosz incidenst. Bár a nemzetközi nagypolitika (NATO, ENSZ) azóta mindent megtesz a szálak elvarrására és a kedélyek lecsillapítására, katonai síkon az elmúlt pár napban az eszkalációt látjuk.
Orosz és török katonai lépések
Az incidens óta orosz vadászgépek kísérik a bombázókat a terrorellenes hadműveletek során, hogy megvédje őket egy hasonló agressziótól. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy legmodernebb orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszerrel erősítik meg az orosz légibázis védelmét Szíriában.
A szír Hmeimim légibázis közelébe vezényelt "Moszkva" nevű rakétacirkáló hadihajó pedig minden ellenséges légi járművet megsemmisítésére kapott parancsot nagy hatótávolságú rakétáival. A Kreml azt is elhatározta, hogy elektronikus zavaró-eszközeit is beveti, amelyek adott esetben a török radar- és harci-eszközöket hivatottak lebénítani.
Ankara közben több tucat török tankot küldött az észak-szír latakiai és a Türkmen Hegység közeli határhoz. A szíriai turkománok az egykori Oszmán Birodalomból több hullámban bevándorolt szeldzsuk törökök leszármazottai. Mivel a szír kormánycsapatok az utóbbi hetekben folyamatosan támadják – orosz légi támogatással – a turkomán állásokat, kialakulhat egy olyan helyzet, ahol a törökök bevonulnak a türkmén hegység vidékére, ezáltal biztosítván azt, hogy jövőbeli tárgyalások esetén nemcsak a kurdok, de a türkmének is ott lesznek a béketárgyalásokon.
Kijev a probléma része
Ukrajna közben a maga eszközeivel próbálja eszkalálni a helyzetet. Olekzsandr Turcsinov, a kijevi Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője, szakszerűnek nevezte a török légierő lépését és szerinte minden civilizált ország így tett volna, ha megsértik a légterét. Nem egy szakmailag megalapozott és diplomatikus kijelentés ez egy olyan ország képviseletében, amely nemrég egy 3 milliárd dolláros kötvénycsomaggal csődölt be Moszkva felé és jelenleg is gyakorlatilag háborúban áll Moszkvával.
S noha pár hónapja Moszkva és Kijev aláírt egy megállapodást a Gazprom szállításairól, ezt a Kreml szerdán felmondta és leállította a gázszállításokat Ukrajnának.
Már középtávon fejreáll a hazai energiastratégia?
Mivel Törökország energia-igényének 53 százalékát Oroszország elégíti ki, az ukrán fejlemény bizonyára nem kerülte el az ankarai döntéshozók figyelmét sem. Mi több, a politikai civakodás következtében súlyos árnyék vetült a Török Áramlatra is, amely pedig kulcsfontosságú Budapest energiabiztonsága számára pár év távlatában.
Alekszej Uljukajev orosz gazdaság-fejlesztési miniszter pedig tegnap már be is jelentette, hogy a Török Áramlat projekt abba a kategóriába esik, amelyet Moszkva felülvizsgálat alá vesz Ankara elleni büntetőintézkedésként.
Ilyen régiós politikai és energetikai turbulenciák közepette érdemes kiemelni, hogy a Magyar Földgáztároló napi online adatai szerint a hazai gáztárolók feltöltöttsége jelenleg csupán 33 százalékos szinten áll. Holott 2012 november végén a feltöltölttség még közel 60 százalékon, 2013 november végén pedig 47 százalékon állt.
Mielőtt állami kézbe került volna a teljes tárolói kapacitás, a szigorú szabályozás alatt álló piaci szereplők a tartalékok szintjét 85 százalékkal magasabb szinten tartották, mint az állami szereplő. Nagy kérdés tehát, hogy érdemes volt-e a magyar államnak 2013 tavaszán 870 millió euróért (akkori 264 milliárd forintért) megvenni az E.On hazai gázüzletágát.
Káncz Csaba jegyzete
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
