4p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A franciák hadihajókkal szállnak be a világ egyik legveszélyesebb geopolitikai konfliktusába a Dél-kínai tengeren. Párizs szerint a kínai haditengerészeti terjeszkedés az Indiai-óceánon át Kelet-Afrikáig kihatással van Franciaország biztonságára. Pekinget komoly versenytársnak tekintik a franciák Afrikában is, ahol Párizs a mai napig hagyományosan kiemelt politikai és katonai befolyással bír.

Párizs az utóbbi hónapokban ügyesen nyomult be abba a geopolitikai űrbe, amelyet London és Berlin belpolitikai válsága okozott. A fiatal és dinamikus Macron elnök fogadta a francia fővárosban mind Trumpot, mind Putyint és többnapos látogatást tett Pekingben. „France is back””, vagyis a franciák visszatértek a globális nagypolitika színpadára, hangoztatja Macron úton-útfélen.

A francia fejesugrás

Ennek markáns jeleként a hétvégén Tokióban a japán és francia védelmi- és külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy „együttműködnek a nyitott és szabad Indo-Pacifikus térség” fenntartásában és ebben a hónapban a két haditengerészet már közös gyakorlatot is tart.  Párizs tehát beszáll a nyugati oldalon a világ egyik legforróbb geopolitikai konfliktusába. A közös közlemény keményen fogalmaz: „a két fél aggodalmát fejezi ki a Kelet- és Dél-kínai tengeren kialakult helyzet miatt, ahol Kína megpróbálja megváltoztatni a status quo-t más országok kárára. A két fél elutasít minden egyoldalú lépést, amely ezeken a területeken növelné a feszültséget.”

Káncz Csaba

A hágai Állandó Választottbíróság 2016 júliusban mondta ki ítéletében, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére. Peking válaszul közölte, hogy nem fogadja el az ítéletet és azóta is folytatja hadieszközök telepítését a vitatott térségbe.

A közös sajtótájékoztatón Florence Parly francia védelmi miniszter leszögezte, hogy Párizs hadihajókkal fog hozzájárulni az Indo-Pacifikus térség szabad hajózhatóságának fenntartásához.

A tavaly elfogadott francia Nemzeti Védelmi és Biztonsági Stratégia is felhívja a figyelmet Kína terjeszkedésére a Dél-kínai tengeren, amelyet az anyag szerint a kínaiak egy „védett területté” akarnak alakítani.

Párizs szerint a kínai haditengerészeti terjeszkedés az Indiai-óceánon át Kelet-Afrikáig kihatással lesz Franciaország biztonságára. Sokatmondó, hogy a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének 2015-ös jelentése már kiemelte, miszerint Párizs fő célja a visszatéréssel Ázsiába olyan forrásokat találni a francia gazdasági növekedéshez, amelyek már nem léteznek Európában.

Franciaország számos szigettel rendelkezik a Csendes- és az Indiai- óceánon. Ezeket most ugródeszkaként akarja fejleszteni haditengerészeti befolyásának kiterjesztésére.

Párizs napjainkban is részt vesz a QUAD (Négyoldalú védelem-koordinációs csoport) munkájában, amelynek keretében az USÁ-val, Ausztráliával és Új Zélanddal felügyeli a Csendes-óceáni szigetvilág biztonságát.

Szembeszállni a hanyatlással

Pekinget komoly versenytársnak tekintik a franciák Afrikában is, ahol Párizs a mai napig hagyományosan kiemelt politikai és katonai befolyással bír. 2011 óta Párizs több katonai intervenciót hajtott végre olyan afrikai rezsimek ellen – így Líbiában, Elefántcsontparton és a Közép-afrikai Köztársaságban – amelyek rohamosan fejlesztették kapcsolataikat Pekinggel, súlyosan sértve ezzel az évszázados francia érdekeket.

Párizs tehát csipkedi magát, amit jobban is tesz, hiszen 2017-ben tovább romlott az ország versenyképessége és az állami újraelosztás mértéke még mindig rendkívül magasan, 56 százalékon áll. Mint a Coe-Rexecode kutatóintézet friss tanulmánya rámutat, míg 2000-ben még Párizs felelt az eurozóna-kivitelének 17 százalékáért, ez mára 12.9 százalékra esett. Ugyanezen időszak alatt Berlin 26.5 százalékról 29.3 százalékra növelte részesedését, Spanyolország és Hollandia pedig tartották pozícióikat.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság 80 éve ezen a napon végzetes támadást indított a Harmadik Birodalom
Káncz Csaba | 2021. június 22. 18:39
Noha a Kreml hírszerzői mind Berlinből, mind Tokióból előre jelezték a támadás időpontját, az önfejű szovjet diktátor ezt figyelmen kívül hagyta, annyira bízott szövetségesében. A Barbarossa Hadművelet gyakorlatilag rendszerszintű állam- és népesség-megsemmisítő háború volt. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Német-magyar: kitört a szivárványháború, mégis kivilágítanak stadionokat
Wéber Balázs | 2021. június 22. 16:49
Egyre komolyabb politikai hullámokat vet Németországban a magyar labdarúgó-válogatott müncheni vendégjátéka. A bajor város vezetése szivárványszínekben világította volna ki a meccsnek helyet adó arénát a melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény miatt, az UEFA azonban nemet mondott. Más német stadionok viszont szivárványszínbe fognak borulni, Manuel Neuer német csapatkapitány pedig ezúttal is ilyen színű karszalaggal fut majd ki a gyepre.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György: a mai csak egy kamatemelési ciklus kezdete
Csabai Károly | 2021. június 22. 16:41
A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.
Makro / Külgazdaság Jelentős pénzromlással számol idén még az MNB is
Király Béla | 2021. június 22. 15:46
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.
Makro / Külgazdaság Korszakos döntést hoztak Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2021. június 22. 14:00
Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.
Makro / Külgazdaság Hat évtizedes csúcsra robbant a brit államadósság-ráta
MTI | 2021. június 22. 10:23
Közel 100 százalékos.
Makro / Külgazdaság Közel 10 éve nem látott lépésre készülnek Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. június 22. 05:14
Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.
Makro / Külgazdaság 233 háziorvos adta fel a praxisát a járvány alatt
Kormos Olga | 2021. június 21. 18:46
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataiból az derül ki, hogy a járvány ideje alatt 233 háziorvos hagyta ott a praxisát.
Makro / Külgazdaság Kína elleni háború - az admirális forgatókönyve
Káncz Csaba | 2021. június 21. 15:11
Az admirális úgy kalkulál, hogy egy háború esetén az USA elsősorban a légierejére és haditengerészetére támaszkodna, egy szárazföldi háborút kizártnak tart.  A kommunista pártlap szerint az USA nem tervezi Kína katonai megszállását, mivel Peking nukleáris hatalom.   Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Matolcsy György keményen nekiment a kormánynak
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 13:21
A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Friss
hírlevél
depositphotos