Alig pár héttel a július 2-i általános választások előtt az Ausztrál Stratégiai Intézet (ASPI) egy kutatási anyagot rakott le az asztalra június 7-én, amely a következő kormány számára írja le a kontinensnyi ország biztonsági környezetét és vázolja fel a lehetséges válaszokat. Az ASPI stratégái lehetséges forgatókönyvként elemzik, hogy a kormányzat – a parlament következő három éves ciklusa alatt – a Dél-kínai-tenger feszültsége miatt nyílt háborúba sodródhat Kínával, amelynek eredményeképpen támadások érhetik az ausztrál szárazföldet.
Mely városok lennének a célpontok?
A stratégiai dokumentum megállapítja, hogy „a Dél-kínai-tengeri viták - különösen az Egyesült Államok és Kína között - konfliktussá fajulhat, amelynek részese lesz Ausztrália. Az amerikai erőkkel együttműködő ausztrál hadihajók és az ausztrál területen állomásozó amerikai erők komoly eséllyel támadások célpontjaivá lennének.” Az ASPI nem részletezi, hogy az ausztrál földön állomásozó amerikai erők technikailag miként kerülhetnének támadás alá. Valójában azonban a kínai támadás vagy egy interkontinentális rakétatámadás útján valósulhatna meg, vagy pedig tengeralattjárókról indított – adott esetben nukleáris - csapások eredményeképpen.
|
| Káncz Csaba |
A legfontosabb amerikai bázis a Pine Gap-ben található lehallgató és kommunikációs központ, amely Ausztrália belső, ritkán lakott területén található. De az amerikai haditengerészet olyan sűrűbben lakott városok közelében működik, mint Perth, Darwin, Townsville és Brisbane. Az ASPI jelentés gyakorlatilag nyilvánosságra hozta, hogy ezek a területek egy konfliktus esetén romhalmazzá válhatnak.
A jelentés előszavát Kim Beazley írta, aki 1984 és 1990 között védelmi miniszterként szolgált. 1992 és 1996 között miniszterelnök-helyettes, majd 1996 és 2006 között kisebb megszakítással az ellenzéki Munkáspárt vezetője volt. Miután elhagyta a parlamentet, Beazley lett Ausztrália washingtoni nagykövete, ahol tavaly járt le a mandátuma.
Az elkövetkező három évre kitekintve így összegez a jelentés: „A kormányzatnak fel kell készülnie új műveletekre az Ausztrál Védelmi Erők (ADF) részéről. Ezek magukban foglalhatnak alacsony intenzitású humanitárius segítségnyújtástól kezdve jelentős műveleti feladatokig a Közel-Keleten. Délkelet-Ázsiában – különösen a Dél-kínai-tengeren – magas intenzitású katonai műveletekre kerülhet sor a koalíciós partnerekkel, nagyobb művelet lehetőségével a Koreai-félszigeten.”
Aggasztó tendenciák Európában és az USÁ-ban
A jelentés hangsúlyozza, hogy Európában újra a kísérteties 1920-as és 1930-as évekre emlékeztető reakciós politikák térnek vissza. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig az ASPI kiemeli, hogy „Trump az elnökválasztási kampányban egy bizarr elegyét tálalja fel a harcias izolacionizmusnak” és „felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e azt a nemzetközi szerepet játszani, amit megtett az 1940-as évek óta.”
Egy esetleges katonai konfliktus esetén Ausztráliára jutna a konkrét feladat, hogy blokád alá vegye a Kínát ellátó déli tengeri szállítási útvonalakat, amelyen keresztül az ország olajkereskedelme zajlik. A kulcsfontosságú Malakka-szoros, amelyen keresztül Kína tengeri kereskedelmének 80 százaléka bonyolítódik, szintén lezárásra kerülne. 2011 óta az USA, Ausztrália és Japán külön-külön is megerősítette katonai kapcsolatait Indiával és támogatták regionális hatalmi ambícióit. Tavaly ősszel Ausztrália és India megtartotta első közös tengeri hadgyakorlatát a Malakka-szoros közelében.
|
| A Malakka-szoros. Kép forrása: Google Maps |
Idén májusban pedig az ausztrál és a szingapúri miniszterelnökök jelentették be, hogy a szingapúri védelmi erők a jövőben kiterjedten fognak ausztrál területen gyakorlatozni. 2017-től évi 14 ezer szingapúri katona érkezik Ausztráliába, ahol 1,7 milliárd dolláros költséggel kibővítik a gyakorlóbázisokat. Szingapúr rendelkezik Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb védelmi költségvetésével, amely a tavalyi év során 9.4 milliárd dollárt tett ki.
Káncz Csaba jegyzete
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
