Olaf Scholz német kancellár pénteken diszkrét utazást tett Washingtonba, ahol egy órás négyszemközti megbeszélést folytatott Biden elnökkel. A médiát jórészt kizárták a programból.

Nagy tervek, elsikkadt megvalósítás

Több, mint egy éve Scholz kormánya kötelezettséget vállalt egy 100 milliárd eurós alap létrehozására a fegyverrendszerek vásárlásának fellendítésére. A pénzeszközöket a több évtizede leromlott német hadsereg feljavítására fordították volna.

Az országnak 180 ezer aktív katonája és valamivel több mint 300 harckocsija van – amely utóbbiak mintegy fele nem alkalmas a bevetésre. Ez bizony messze van attól, hogy a Hidegháború csúcsán az NSzK-nak 500 ezer katonája és ötezer bevethető tankja volt.

De az elmúlt 12 hónapban Berlin az ígért pénzből egy eurócentet sem költött ezekre a rendszerekre, mondták el német tisztviselők a Wall Street Journal-nak. Németország látszólagos visszalépése a katonai kiadások terén nagyrészt a fegyverbeszerzés elképesztően lassú ütemének köszönhető – mondja Ben Hodges, az Egyesült Államok Hadseregének volt parancsnoka, aki szorosan együttműködött a német hadsereggel.

De fontos ok az is, hogy Németország átértékelte Oroszországot. Amikor Scholz és legközelebbi szövetségesei az irodájában összebújtak, hogy megírják a Zeitenwende-beszédet az ország gyors felfegyverzéséről, a találkozón jelenlévők szerint azt feltételezték, hogy Oroszország gyorsan lerohanja Ukrajnát, eléri a NATO határait, és közvetlenül veszélyezteti Németország biztonságát. Ukrajna merev ellenállása és számos orosz katonai kudarc azóta több tisztségviselő szerint megszüntette a sürgősség érzését.

Moszkva inváziója után az USA és Németország egyfajta egyezményt kötött: Scholz az újrafegyverkezés jóváhagyásával nagyobb német szerepet vállalt Európa védelmében. Eközben Ukrajnának nyújtott „Leopard” tankszállításait az Egyesült Államok „Abrams” szállításaival kötötte össze, amely zsarolás a mai napig komoly feszültség forrása Washingtonban.

Az elkövetkező hónapok még bonyolultabbak lehetnek. Scholz a háború miatti növekvő aggodalommal néz szembe Németországban, és erősödnek a nyílt tiltakozások az ellen, hogy több fegyvert szállítson Ukrajnának. A múlt hétvégén 13 ezren vonultak fel Berlinben politikája ellen.

A kancellár beszéde

„Nem lehet békét elérni azzal, hogy itt Berlinben „soha többé háborút” kiabálunk, miközben az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás leállítására szólítunk fel”

– mondta Scholz csütörtökön a parlamentben.

Majd azzal dicsekedett, hogy a német kormány „több mint 14 milliárd eurós támogatást nyújtott az elmúlt 12 hónapban”. „Összesen több, mint 3000 katonát képzett ki a Bundeswehr Ukrajnából a háború kezdete óta, több mint 1000 katona esetében pedig küszöbön áll a németországi kiképzés megkezdése” – emelte ki. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezéseivel szorosan együttműködve Németország így „az ukrán katonák központi gyakorlóhelye Európában”.

Scholz megígérte, hogy további önjáró tarackokat, több rakétavetőt, tüzérségi lőszert, páncéltörő fegyvereket és kerekes tüzérséget biztosít Kijev számára. Németország „további önjáró Gepard légvédelmi lövegekkel és egy további IRIS-T légvédelmi rendszerrel… készen áll a következő hetekben”. Ugyanakkor a kancellár hozzátette: „Az iparral együttműködve megbízható lőszer- és pótalkatrész-ellátáson dolgozunk.”

Scholz beszédében a német NATO-csapatok kelet-európai állomásoztatásáról is beszélt. A Bundeswehrnek Litvániában van egy dandárja, támogatja Lengyelországot és Szlovákiát a légvédelemben, és idén vezeti a NATO gyorsreagálású haderejét, „amelyre 17 ezer katonát tartunk magas készültségben”. 2025-től Németország kezdetben 30 ezer katonát helyez be a NATO leendő katonai struktúrájába – folyamatosan és magas hadműveleti készenlétben.

A FAZ bombája

A jó kapcsolatokkal rendelkező Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Biden és Scholz kancellár pénteki találkozója előtt a Fehér Ház esetleges irányváltását pendítette meg. A háttérben az Egyesült Államokban tapasztalható hangulatváltozás áll, aminek a Fehér Ház bizony jelentőséget tulajdonít a jövő évi elnökválasztásra tekintettel. Egy friss felmérés szerint az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást támogatók aránya az amerikai lakosság körében a 2022 májusi 60 százalékáról mára 48 százalékra csökkent.

Már csak 37 százalék helyesli az ukrán kormány közvetlen pénzügyi támogatását, míg 38 százalék ellenzi. Az Oroszország elleni szankciókat támogatók aránya is 71 százalékról 63 százalékra csökkent; Ugyanakkor 59 százalék szerint a szankcióknak nem szabad az amerikai gazdaság rovására menniük. Ha a tendencia folytatódik – és ezt valószínűnek tartják –, akkor az ukrajnai háború rontja Biden elnök újraválasztási esélyeit.

Ráadásul az USA egyre inkább fokozza a Kína elleni hatalmi harcot. Washingtonban egyesek már egy ideje óva intenek attól, hogy túl keményen harcoljanak Oroszország ellen Kelet-Európában Ez olyan energiákat köt le, amely hiányzik Ázsia csendes-óceáni térségében.

"Maradj realista"

Ennek fényében a FAZ leírja annak a beszélgetésnek a belső részleteit, amelyet Biden február 20-án Kijevben folytatott Zelenszkij ukrán elnökkel. A tartalom jelentősen eltért attól a demonstratívan elkötelezett hangnemtől, amelyeket Biden a hivatalos nyilatkozatokban ütött meg. Biden február 20-án a Twitteren üzent, hogy azért utazott az ukrán fővárosba, hogy megerősítse „megingathatatlan elkötelezettségünket Ukrajna demokráciája, szuverenitása és területi integritása mellett”.

Biden azonban a megbeszéléseken határozottan leszögezte: "megérti, hogy Kijev többet követel". De ő azért lépett "hivatalba, hogy meggyógyítsa Amerikát, ami komoly befektetést igényel". Bár nyilvánosan nem fogja "felszólítani Zelenszkijt, hogy egy bizonyos ponton tesztelje, megtörténhetnek-e a tárgyalások".

"Mindazonáltal az amerikai kormány hisz abban, hogy az ukrán elnök reális marad."

A „realizmus” felé fordulás időkerete pedig feltehetően az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)