
Az állami vagyonról szóló törvény értelmében az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására jön létre a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a vagyon kezelését és a további privatizáció operatív feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) veszi át.
A jelenlegi vagyongazdálkodással foglalkozó szervezetek, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve a Nemzeti Földalapot kezelő szervezet ez év végéig tevékenykednek. Az idei utolsó negyedévben azonban gyakorlatilag feláll az új vagyonkezelő intézmény, amely összességében a mostani 3 szervezethez képest kétharmados létszámmal fog dogozni a következő év január 1-jétől a Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint.
Nagy János a tanács előtt álló első feladatok közé sorolta az állami vagyon hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó, középtávú stratégia megalkotását, illetve az új, integrált szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozását. Fontosnak nevezte, hogy a tanács működése nyílt és átlátható legyen. A felelősség mértékének érzékeltetésére ismertette: több mint 10 ezer milliárd forint nyilvántartási értékű állami vagyonról van szó.
Nagy közölte: az állami vagyon mintegy 10 ezer 100 milliárd forintra tehető. Ebből a kizárólagosan állami tulajdonos része - például utak, műemlékek - 4.134 milliárd forintot tesz ki. A kincstári ingatlanok és ingóságok értéke 4.771 milliárd forintra rúg. Az állami földvagyon értéke 292 milliárd forinton van nyilvántartva - szerinte ez jelenleg a kétszeresét éri.
Tátrai Miklós lesz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feje
Kinevezték az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagjait
ÁPV: ha nincs pénz, nincs privatizáció
MTI