Devizahitelezés szigorítása
A Pénzügyminisztérium a minap elkészítette tervezetét a Magyar Nemzeti Bank által néhány hete, a devizahitelezés szigorításáról szóló javaslatára. Ennek értelmében törvényileg lenne korlátozva, hogy ki mekkora hitelt vehetne fel és hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelni a hiteligénylőknek.
„A szabályozás megnehezítené a jelenleg olcsóbban hozzáférhető deviza alapú kölcsönök felvételét és átvállalását, amely tovább lassítaná az ingatlanok eladását, valamint drasztikusan szűkítené a hitelpiacot. A szigorítás kihat a hitelkiváltásra is, amely várhatóan a töredékére fog esni, hiszen a korábban nagy számban felvett CHF hiteleket csak drágább HUF hitellel lehet majd kiváltani. Erre, valószínűleg kevesen lesznek hajlandóak, illetve egyáltalán képesek és ezáltal befagyhat a piac.” – hangsúlyozta Bánfalvi László, Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója.
A tervezett főbb változások: - A fedezet alapú hitelezés megszűnése; kölcsönt a jövőben csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek; - Az adott ingatlanra maximálisan felvehető hitel szabályozása, amely forint hiteleknél a piaci érték maximum 75%-a, Euró alapú hitelnél 60%-a, míg minden más devizanemnél, ideértve a CHF hiteleket is, legfeljebb az ingatlan értékének 45%-a; - Előírás a pénzügyi intézményeknek hitelezhetőségi limitek kidolgozására. A tervezet szerint, EUR alapú hitelkérelem esetén a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított limit maximum 80%-a, míg minden más devizánál legfeljebb 60%-a lesz. |
„A szigorítás mindenképpen rosszkor jönne a piacnak, annál is inkább, mivel az október elsejétől új lakások vásárlásakor igényelhető támogatott hiteltípus hatása, elsősorban a megkövetelt magas önerő miatt, elhanyagolhatónak tűnik. Nem fér kétség ahhoz, hogy jogos az MNB törekvése, hogy mérsékelje a hitelezési kockázatokat, a kérdés mégis az, hogy kell-e ilyen mértékben beavatkozni a piacba, és nem lehetne-e több lépcsőben végrehajtani a változtatásokat?” - mondta Bánfalvi László.
A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a szabályozás különbséget tegyen új, illetve használt lakás vásárlási hitel között; új lakásnál, ideértve az első lakáshoz való jutást is, hitelfedezeti ráta (LTV) kedvezményt kellene biztosítani, ezzel is segítve a fiatalokat és ösztönözni a válságban lévő lakásépítést.
Tekintettel arra, hogy remélhetőleg az euró meghatározó szerepet fog betölteni a gazdaságban, ezért nem indokolt az ilyen nagy mértékű megkülönböztetés a forint és euró között. A 70%-os maximális LTV egyrészt elismerné az euró hitelezés létjogosultságát és növekvő szerepét, másrészről nem zárná ki annak a lehetőségét, hogy az ügyfelek hozzájussanak egy kedvezőbb hitelkonstrukcióhoz.
Hitelközvetítői szabályozás
Oszkó: nem élhetünk örökké hitelből |
A módosító javaslatot várhatóan még idén tárgyalja a Parlament, amely 2010. január elsején kerülne bevezetésre. A már működő közvetítő cégeknek ugyanakkor bő fél év állna rendelkezésükre, hogy az új előírásokhoz igazítsák szervezetüket és üzletmenetüket.
Kongatják a vészharangot: árfolyambuborék fenyeget |
A szakember szerint ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a közvetítői szintek számának drasztikus korlátozásával ne kerüljenek versenyhátrányba a már eddig is minőségi szolgáltatásokat nyújtó, jól képzett tanácsadókkal dolgozó ügynöki hálózatok. Megfelelő színvonalat csak megfelelő jövedelmezőséggel lehet biztosítani, így egy minden oldalról át nem gondolt döntéssel éppen a professzionális közvetítőket hoznák nehéz helyzetbe.
Megvágják a bankok a kártyás limiteket?
Reformlendület reformok nélkül
Albérletbe üldözött minket a hitelszigor
Nem lesz ilyen olcsó a hitel
Hamarosan könnyebben juthatunk lakáshitelhez
Privátbankár