A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását jelentős bizonytalanság övezi - hangzott el Simor András jegybankelnök tájékoztatóján.
A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat. A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését. A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása az MNB szerint csak követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait. Ezen alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött.
A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól.
A jegybank kiszámítható - a kiszámíthatóság ugyanis nem azt jelenti, hogy mindig ugyanazt csináljuk, hanem azt, hogy jól kiszámítható, hogy mikor mit csinálunk - fogalmazott Simor András. Jelen körülmények között a 25 pontos csökkentés volt az, ami összhangban állt a jegybank korábbi kommunikációjával. |
Az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban lehetővé tette, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tesznek lehetővé.
Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi - olvasható a Monetáris Tanács indoklásában. Arra a kérdésre, hogy a jegybanki alapkamat szintje meddig csökkenhet, Simor András annyit mondott: minden lépéssel közelebb kerülünk a mélyponthoz.
Az euróbevezetés dátumával, illetve az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerrel kapcsolatban Simor András elmondta: a jegybank álláspontja e kérdésben továbbra sem változott. A jegybankelnök kiemelte: a végső dátum kialakításában jelentős szerepe van a mindenkori kormánynak - annak, hogy mennyire kezeli prioritásként a magyar eurót, milyen intézkedéseket hajlandó megtenni az euróbevezetés érdekében.
Fidesz: 1 éve egy lépésben kellett volna így kamatot vágni!
Kamatvágás: ziccert hibázott a jegybank?
Óvatos maradt az MNB: nem ment le az utolsó feles
Hétfői kamatvágás: a méret lesz a lényeg
MNB kamatdöntés: lemegy-e az utolsó feles?
Infláció: nincs nyomás, mert nincs pénzünk
MNB: nem teljesen megalapozott a piaci optimizmus
Privátbankár