.jpg)
Sok a látszat elem a kormány munkahelyteremtő elképzeléseiben, a 10 éves távlatban ígért 1 millió munkahelyből egy év után a 100 ezer sem jött össze eddig Az új kormány egyik legfontosabb célkitűzése 10 év alatt 1 millió új munkahely megteremtése volt. Ebből időarányosan 2014-ig 400 ezer munkahely megteremtését tartották reálisnak, majd ahogy közeledett az első év, úgy módosult a célkitűzés 300 ezer munkahelyre. Az eltelt egy év módot ad arra, hogy ellenőrizzük: van-e realitása a kormány legfontosabb vállalásának.
2010-ben a versenyszférában a 2009-es válság során elbocsátottak jelentős része újra munkához juthatott, az év folyamán 73 ezer új munkahely keletkezett, elsősorban az exportáló vállalkozásoknál (egyébként az ipar 689 ezer főt foglalkoztat, 2011 májusában 29 ezer fővel többet, mint egy éve). A magyar gazdaság jelenlegi állapotáról tegnap Csorba Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy az csak látszólag van rendben, hiszen jóformán a német export tartja csak életben az enyhe bővülést.
Több állás is keletkezett volna, ha a (visszamenőleges) válságadókkal, a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával, a „majd mi megmutatjuk” politikával nem hozták volna politikusaink a jelzett szektorokat (és ezen keresztül hazánkat is) kedvezőtlen helyzetbe - értékeli az elmúlt egy évet a GKI.
A válságadókkal sújtott vállalkozások ugyanis az adót megpróbálták ellentételezni, akár elbocsátásokkal is, s összességében több ezer embert bocsátottak el - legalább is a GKI szerint.
A nemzetgazdasági tárca ugyanakkor teljesen pozitívan értékeli a munkapiaci folyamatokat, pláne a tegnap publikált KSH-jelentés után. "A versenyszféra több mint 27 ezres bővülése a feldolgozóipar, az információ és kommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén figyelhető meg" - emelik ki az NGM-nél. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek közül a feldolgozóipar az, amely a német export miatt leginkább kivette a részét a munkaerőpiac bővüléséből.
NGM: dinamikusan nő a versenyszféra
Az NGM "dinamikusnak" értékeli a versenyszféra foglalkoztatás-bővülését, mely kiegészül azzal, hogy nemzetgazdasági szinten 8 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott a költségvetési szférában, mint az előző év azonos időszakában. A létszámcsökkenés elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén jelentkezett.
Bár az NGM nem beszélt róla külön, nyilvánvaló, hogy sem a gazdaság élénkülését, sem a munkapiac bővülését nem támogatta a belső fogyasztás, mely lényegében továbbra is stagnál.
"Az adópolitikai változások pedig elvettek az átlag fogyasztótól, hogy a gazdagabbak még gazdagabbak lehessenek. Az előbbiek kevesebbet fogyasztanak, az utóbbiak viszont attól, hogy több pénzük lett, nem esznek többet, nem ruházkodnak többet, inkább megtakarítanak (törlesztik hiteleiket) vagy külföldön költik el többlet jövedelmeiket - folytatja értékelését a GKI. Ez nem javít sem a válsággal küzdő építőiparon (112 ezer alkalmazott), sem a kereskedelmen (amely egyébként az egyik legnagyobb foglalkoztató 338 ezer fővel)" - írja elemzésében a gazdaságkutató.
2011. május végéig 9600 (nettó) új munkahely keletkezett átlagosan, decemberhez képest pedig 22 ezer (ebben már az újraindult, jellemzően részmunkaidős közfoglalkoztatás adatai is benne vannak).
Ezen belül a versenyszféra átlagosan 43 ezer munkahelyet hozott létre (december óta viszont csak 21 ezret). Úgy tűnik, hogy a jelenlegi adórendszerrel, támogatási politikával, EU forrásokkal ennél többre nem képesek (hiszen ne feledjük, igen dinamikus exportbővülés mellett gyakorlatilag stagnál az összlétszám).
De nincsenek csodák: ha nincs piac, nincs munkahely sem. A belföldi piac stagnál, csökken, a hitelterhek megroppantják a háztartásokat, így, ha tehetik, inkább kevesebbet fogyasztanak. Ha nincs növekedés a belső piacon, akkor marad a kivitel, de ez is keresleti problémákba ütközik. S az is látszik, hogy a kivitelre termelők inkább tőkeigényes termelést folytatnak, s alig-alig kell új munkavállaló. S aki kellene, az beszéljen idegen nyelvet, legyen szorgalmas, értsen a szakmájához, tanuljon folyamatosan stb. Ilyen munkavállaló pedig egyre kevesebb marad.
Pedig munkanélküli van bőven, de a GKI szerint "őket (látszat) közmunkaprogramok helyett képezni kellene, valódi ipari munkahelyi tapasztalatot kellene adni nekik".
Az árokásás, az erdészeti tevékenység, de még a stadionépítés sem adja meg azokat a képességeket és gyakorlatokat, amelyekre a versenyszférának szüksége van. Így legföljebb 1 millió állami (jellemzően részmunkaidős, egy-két hónapig tartó, de a statisztikában szépen virító) munkahely lesz 10 év múlva. De a képletben egyelőre túl sok a "ha".
2010-ben a versenyszférában a 2009-es válság során elbocsátottak jelentős része újra munkához juthatott, az év folyamán 73 ezer új munkahely keletkezett, elsősorban az exportáló vállalkozásoknál (egyébként az ipar 689 ezer főt foglalkoztat, 2011 májusában 29 ezer fővel többet, mint egy éve). A magyar gazdaság jelenlegi állapotáról tegnap Csorba Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy az csak látszólag van rendben, hiszen jóformán a német export tartja csak életben az enyhe bővülést.
Több állás is keletkezett volna, ha a (visszamenőleges) válságadókkal, a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával, a „majd mi megmutatjuk” politikával nem hozták volna politikusaink a jelzett szektorokat (és ezen keresztül hazánkat is) kedvezőtlen helyzetbe - értékeli az elmúlt egy évet a GKI.
A válságadókkal sújtott vállalkozások ugyanis az adót megpróbálták ellentételezni, akár elbocsátásokkal is, s összességében több ezer embert bocsátottak el - legalább is a GKI szerint.
A nemzetgazdasági tárca ugyanakkor teljesen pozitívan értékeli a munkapiaci folyamatokat, pláne a tegnap publikált KSH-jelentés után. "A versenyszféra több mint 27 ezres bővülése a feldolgozóipar, az információ és kommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén figyelhető meg" - emelik ki az NGM-nél. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek közül a feldolgozóipar az, amely a német export miatt leginkább kivette a részét a munkaerőpiac bővüléséből.
NGM: dinamikusan nő a versenyszféra
Az NGM "dinamikusnak" értékeli a versenyszféra foglalkoztatás-bővülését, mely kiegészül azzal, hogy nemzetgazdasági szinten 8 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott a költségvetési szférában, mint az előző év azonos időszakában. A létszámcsökkenés elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén jelentkezett.
Bár az NGM nem beszélt róla külön, nyilvánvaló, hogy sem a gazdaság élénkülését, sem a munkapiac bővülését nem támogatta a belső fogyasztás, mely lényegében továbbra is stagnál.
| Többmilliárdos kiútkeresés A kormány ma döntött a 2011-2015 közötti, megközelítőleg 70 ezer hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatásának javítását célzó, 60 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt indításáról. 2011 májusától két országos lefedettségű TÁMOP program (TÁMOP 1.1.2. és TÁMOP 1.1.4) keretein belül a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt támogatást biztosít a munkaerő-piaci hátránnyal küzdő munkavállalóknak. 
Az álláskeresők huszonegy százaléka betöltötte az ötvenedik életévét, ezért volt fontos ezen csoport munkaerő piaci beilleszkedésére külön támogatási rendszert kidolgozni – fogalmazott Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ma tájékoztatóján. Az államtitkár kiemelte: a projekt célja az álláskereső inaktív emberek beilleszkedésének elősegítése a munkaerő piacra, munkáltatóknak illetve a leendő munkavállalóknak nyújtott támogatásokon keresztül. Ezen hozzájárulások lehetnek képzések, munkaerő piaci szolgáltatások valamint vállalkozási támogatások – tette hozzá. A támogatást a munkaügyi központokon keresztül lehet igénybe venni. Egy korábbi sajtóeseményen az államtitkár konkrétumokat nem említve beszélt arról, hogy a kormány minden erejével támogatni fogja a megváltozott munkaképességűek munkához jutását. Hazánkban 200 ezer megváltozott munkaképességű állampolgár él. Jelenleg Magyarországon 1,2 millió fő dolgozik a termelésben, ami rendkívül alacsony szint - emelte ki az NGM államtitkára. |
"Az adópolitikai változások pedig elvettek az átlag fogyasztótól, hogy a gazdagabbak még gazdagabbak lehessenek. Az előbbiek kevesebbet fogyasztanak, az utóbbiak viszont attól, hogy több pénzük lett, nem esznek többet, nem ruházkodnak többet, inkább megtakarítanak (törlesztik hiteleiket) vagy külföldön költik el többlet jövedelmeiket - folytatja értékelését a GKI. Ez nem javít sem a válsággal küzdő építőiparon (112 ezer alkalmazott), sem a kereskedelmen (amely egyébként az egyik legnagyobb foglalkoztató 338 ezer fővel)" - írja elemzésében a gazdaságkutató.
2011. május végéig 9600 (nettó) új munkahely keletkezett átlagosan, decemberhez képest pedig 22 ezer (ebben már az újraindult, jellemzően részmunkaidős közfoglalkoztatás adatai is benne vannak).
Ezen belül a versenyszféra átlagosan 43 ezer munkahelyet hozott létre (december óta viszont csak 21 ezret). Úgy tűnik, hogy a jelenlegi adórendszerrel, támogatási politikával, EU forrásokkal ennél többre nem képesek (hiszen ne feledjük, igen dinamikus exportbővülés mellett gyakorlatilag stagnál az összlétszám).
De nincsenek csodák: ha nincs piac, nincs munkahely sem. A belföldi piac stagnál, csökken, a hitelterhek megroppantják a háztartásokat, így, ha tehetik, inkább kevesebbet fogyasztanak. Ha nincs növekedés a belső piacon, akkor marad a kivitel, de ez is keresleti problémákba ütközik. S az is látszik, hogy a kivitelre termelők inkább tőkeigényes termelést folytatnak, s alig-alig kell új munkavállaló. S aki kellene, az beszéljen idegen nyelvet, legyen szorgalmas, értsen a szakmájához, tanuljon folyamatosan stb. Ilyen munkavállaló pedig egyre kevesebb marad.
Pedig munkanélküli van bőven, de a GKI szerint "őket (látszat) közmunkaprogramok helyett képezni kellene, valódi ipari munkahelyi tapasztalatot kellene adni nekik".
Az árokásás, az erdészeti tevékenység, de még a stadionépítés sem adja meg azokat a képességeket és gyakorlatokat, amelyekre a versenyszférának szüksége van. Így legföljebb 1 millió állami (jellemzően részmunkaidős, egy-két hónapig tartó, de a statisztikában szépen virító) munkahely lesz 10 év múlva. De a képletben egyelőre túl sok a "ha".
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
