A legújabb ENSZ-előrejelzések szerint az évszázad végére meghatszorozódik a 90 éves vagy annál idősebb emberek száma. 2050-re a világon várhatóan több mint 71 millió ember éri el a 90 éves vagy annál idősebb kort, és közülük addigra már körülbelül 3,2 millióan töltik be 100. életévüket.
A várható élettartam jövőbeni alakulásáról szóló folyamatos viták ellenére a népesség kutatók szerint rendkívül hosszú élettartamok is várhatók, azaz a 110 évnél magasabb kor is egyre gyakoribbá válik majd. Képzeljük csak el ezeket a jövőbeni, száz évnél idősebb embereket, akik 1950-ben vagy az előtt születtek, amint 2050-ben elképedt dédunokáiknak mesélik, hogy milyen volt az élet televízió, mobiltelefon, számítógép és internet nélkül, hogy hogyan nézték az emberek az első holdra szállást, és hogy gyermekkorukban milyen luxusnak számított, ha valakinek autója volt és repülővel utazott, amiket aztán később az átlagos jövedelemmel rendelkező családok is könnyűszerrel megengedhettek maguknak.
A legtöbb száz éven felüli ember, ahogyan ma is, Európában és Ázsiában fog élni, továbbá Japán valamint Svájc a világ leghosszabb születéskor várható élettartammal rendelkező országai közt fog szerepelni. Az arra vonatkozó kutatás azonban, hogy ebben az igen magas életkorban milyen fizikai és szellemi egészséggel jellemezhető az átlagos életminőség, valamint hogy hogyan alakul ilyenkor a halálozási arány, még mindig kezdeti stádiumban van.
Ez annak a ténynek tudható be, hogy régebben a 90 éves vagy annál idősebb emberek száma viszonylag alacsony volt, és a nagyon idős emberek nyilvántartására vonatkozó mai hivatalos statisztikák - még az iparilag fejlett országokban is - gyakran nem túl megbízhatóak. A rendszeres népszámlálások - bár ezeket számos országban az adatvédelmi biztosok igen rossz szemmel nézik - nemcsak ezt a hiányzó információt pótolhatnák, hanem az öregedő társadalom jövőbeni igényeire vonatkozó előrejelzések minőségének javításában is fontos szerepet játszhatnának.
Privátbankár