A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elkészítette féléves átfogó jelentését, melyet a mai budapesti sajtótájékoztatón mutattak be. Dr. Farkas Ádám, a felügyelet elnöke rövid bevezetőjében jelezte, hogy a jövőben negyedévenként kívánnak a mostanihoz hasonló kockázati elemzéseket közzétenni.
A PSZÁF idén májusban tette közzé első kockázati jelentését a felügyeleti szektorokról. A mostani összegzésből Farkas Ádám kiemelte, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszer tőkehelyzete szilárd maradt 2009-ben, sőt nemzetközi példákkal ellentétben Magyarországon egyetlenegy nagy piaci szereplő sem "dőlt be" és nagy állami beavatkozásra sem volt szükség. Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatók teljesítménye már az első félévben is csökkent, az átlagos jövedelmezőséggel együtt, a veszteséges piaci szereplők száma pedig számottevően nőtt. Az állományi expanzió mind a biztosítók, mind pedig a bankok lelassult vagy megszűnt. A hitelező intézmények teljesítményére az eszközminőség romlása nyomta rá a bélyegét, ezen cégek 2010-ben sem számíthatnak jobb teljesítményre. A PSZÁF elnöke kedvezőnek ítélte meg a részvény - és állampapírpiac fellendülését, hozzáfűzve, hogy a jövőben nem várható ettől a szektortól ilyen teljesítmény.
A második féléves felügyeleti kockázati elemzést Rácz István, a felügyelet vezető közgazdásza mutatta be, a jelentés középpontjában a hazai bankszektor áll, de természetesen kitér a pénzügyi szektor további szereplőire is.
Előadásában kiemelte, hogy a bankrendszer teljesítménye meghaladta a hazai és nemzetközi várakozásokat, a szektor stabil maradt a válságban is. 2009 szeptemberében a hazai bankszektor átlagos tőkearányos nyeresége 12,7% volt, minden nagybank nyereséges volt. Rácz elmondta, hogy az utóbbi néhány hónapban a bankok strukturális likviditás mutatói is jelentősen javultak, de ez mind főleg a külföldi anyabankok stabil háttér miatt alakult így. A tőkejövedelmezőség viszont tovább süllyedt (január-szeptember évesítve 12,7%).
Rácz István kedvezőtlen fejleménynek ítélte meg, hogy csökkent az ügyfélhitel-állomány és folyamatosan romlik a banki hitelállomány minősége is. A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya a tavly évvégi duplájára nőtt, az összes kölcsönállomány 5,4%. A vezető közgazdász 2010 végére teszi, hogy a problémás hitelek arányának növekedése megáll, a trend megfordul.
Kritikus a helyzet több pénzügyi vállalkozásnál is, e szektor szereplőinek 45% veszteséges volt az I. félévben, és helyzetük az évvégére sem javult. Alapvető probléma itt is, hogy elakadtak az eddigi pénzforrások, a gépjármű - és az ingatlanhitelezés drasztikusan visszaesett 2009-ben.
Rácz elmondta, hogy egy nagyobb "sokk" sem lenne képes megrendíteni a magyar pénzügyi szektort, bár komoly problémákat okozna. A PSZÁF vezető közgazdásza szerint ennek nagy ma is a kockázata, újra előállhat, hogy több gazdasági "sokk" is éri a magyar pénzügyi szektort, egymás hatásait felerősítve.
Előretekintve, a felügyelet közgazdásza elmondta, 2010 végéig a legnagyobb probléma és egyben kockázati tényező is a hitelminőség markáns romlása lesz, ezzel együtt a hazai és a nemzetközi hitelpiaci szolgáltatók nagyarányú veszteségének lehetősége. A pénzügyi és az eszközpiacoknál továbbra is magas a piaci kilengések veszélye.
Rácz azt is elmondta, hogy a tisztességes piaci magatartás normáinak megszegése továbbra is nagy kockázattal bír Magyarországon: igaz ez a túl kockázatos hiteleket kínáló piaci szereplőkre (a nem-teljesítési ráta növekedésével pedig a szektor jövedelmezősége romlik tovább).
Két alelnöke lesz a PSZÁF-nak
Visszadobták Soros keresetét a PSZÁF ellen
Jó, ha az ember végre bízik a bankjában
Befutó: a PSZÁF vagy az MNB lesz majd a főellenőr?
Rés a pajzson? Az AXA nem írja alá a banki kódexet
Privátbankár