A befektetők nélkül nem lenne magyar egyetem
Magyarországon igen magas, úgy 20 százaléknyi a magánforrások aránya a felsőoktatás finanszírozásában: számos nyugat-európai országot, illetve a teljes közép-európai blokkot magunk mögött hagyjuk e tekintetben - írta a csütörtöki Népszabadság az OECD nemrégiben megjelent, a felsőoktatásról szóló vizsgálata alapján, amelynek során a 30 tagállam közül 24 országot tanulmányoztak 2005-2008 között.
Magyarország ugyan a vizsgálatban közvetlenül nem vett részt, ám a jelentés tartalmaz hazánkról is számos olyan adatot, amelyből fontos következtetések vonhatók le - nyilatkozta Halász Gábor, az OECD Oktatáskutatási és Innovációs Központja igazgatótanácsának tagja a lapnak.
Az oktatáskutató szerint ezek közül az egyik legfontosabb, hogy hazánkban a magánforrások szerepe olyan jelentős a felsőoktatás finanszírozásában, hogy ha kivonnák, összeomlana a rendszer. Ennek ellenére a családok hozzájárulása egyenlőtlen, vagyis: nem mindenki fizet. Magyarországon kettős és igazságtalan a rendszer: a magánszféra, a családok hozzájárulása fontos, ennek ellenére van, aki fizet, és van, aki nem (a hallgatók csaknem fele legalább 100 ezer forint költségtérítést fizet szemeszterenként).
Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben 30 százalékkal csökkent az egy hallgatóra jutó felsőoktatási kiadás: ezzel sereghajtók vagyunk, kizárólag Csehország áll mögöttünk - olvasható a lapban.
Elmaradt a felvételi verseny?
Újdonság a diákhiteleseknek
Hiller: ma már a minőség a mérvadó
MTI