A cégvezetőnek is árt a túlórázó beosztott

A hosszan tartó munkaidő növeli a szellemi leépülés kockázatát. De a válságban még többen akarnak majd többet dolgozni - pedig a cégvezetőknek is be kell látniuk: az "elhasznált" munkaerő nem kifizetődő

Az American Journal of Epidemiology című folyóiratban megjelent finn tanulmány készítői 2214 brit közalkalmazottat vizsgáltak, s megállapították, hogy a keményen dolgozóknak a rövid távú memóriájuk és a szófelidézés terén problémájuk akadt.

Azok, akik 55 óránál többet dolgoztak egy héten, rosszabb mentális készségekkel rendelkeztek, mint azok, akik átlagos munkaórát dolgoztak hetente. "A túlmunka hátrányait komolyan kell venni" - mondta a kutatást vezető doktor Marianna Virtanen, a Finn Munkaegészségügyi Intézet munkatársa.

A kutatók szerint a stresszhez kapcsolódó növekvő alvásproblémák, a depresszió, az egészségtelen életmód, valamint a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázata is közrejátszik az agyműködés romlásában, de ezt még pontosan nem lehet tudni. A felmérésben résztvevő hivatalnokok mentális működését öt különböző alkalommal vizsgálták. A legtöbb túlmunkát végzők érték el a leggyengébb eredményeket két vizsgálaton. A hatás halmozódik: a heti leghosszabb munkaidőben dolgozóknak lettek a legrosszabbak az eredményeik.

És van, aki megteheti... Egyetlen ember lesz a Földön, akinek a túlóra a hasznára válhat. De ki ő?

A hosszú munkaidőben dolgozó alkalmazottak aludtak a legrövidebb ideig, több depressziós tünetről számoltak be és több alkoholt fogyasztottak, mint a normál munkaidőt dolgozók."Különösen fontos megvizsgálni, hogy hosszan tartóak-e ezek a hatások, és a túlmunkaidőben dolgozóknál fellép-e később komolyabb probléma is, mint például a szellemi leépülés" - mondta Mika Kivimaki professzor.

Az eddig is köztudott volt, hogy a hosszú munkaidő általában árt az egészségnek, de e tanulmány szerint a mentális működésnek sem tesz jót. Ebből a munkaadók rájöhetnének, hogy a túlmunka nem használ az üzletnek, és üzleti ügy az, hogy az emberek életében kiegyensúlyozott arányú legyen a munkaidő és a szabadidő - hangoztatta Cary Cooper professzor a Lancasteri Egyetem munkahelyi stresszel foglalkozó szakértője.

A probléma az, hogy recesszióban az emberek még többet fognak dolgozni. Még betegen is bemennek a munkahelyükre, mert mutatni akarják elkötelezettségüket, nehogy őket bocsássák el legközelebb. A demencia kockázata kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres emberi kapcsolatokkal, a test és az agy "edzésével" csökkenthető. Valószínűleg a munkaidő-szabadidő egyensúlya is segít az egészség megőrzésében.

Botrányos állapotok a magyar cégek házatáján
Változások a munkahelyi támogatásokban
Egészségtelen a nagy iroda  
Az irodai testmozgás meghálálja magát
Egy rossz főnök komoly rizikófaktor

MTI