A jegybankot ostorozza az ÁSZ elnöke

A tét nagyobb annál, hogy egy belső bizalmatlanság rongálja Magyarország megítélését a nemzetközi piacokon - válaszolta Domokos László a Gazdasági Rádió hétfői Nap Vendége műsorában arra a kérdésre, hogy az ÁSZ kritikái ellenére miért adott zöld utat a költségvetésnek. Ezzel a Nemzeti Bank elnökének is üzent, hiszen Simor András - aki szintén a Tanács tagja - nem tette le a voksát a jövő évi költségvetés mellett. Az ÁSZ elnök szerint most az a kérdés, hogy van-e bizalom a magyar gazdaság felé vagy nincs, és úgy látja, hogy az MNB nem adott bizalmat ezzel az állásponttal, miközben törvényi kötelezettsége lenne a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.

Az ÁSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a piacok bizalmának visszaszerzése érdekében ma az ország érdeke azt kívánja, hogy a Tanács adjon esélyt az országgyűlésnek arra, hogy pótolja a fennálló hiányosságokat - akár adójogszabály vagy költségvetési kiadási szabályváltoztatással -, hiszen erről szól novemberig a költségvetés vitája. Ha viszont sikerül 3 százalék alatt tartani a hiányt, az megtérül a piacok bizalmában, ezért Domokos László szerint nagyobb felelőtlenség lett volna, ha a Tanács visszaküldi a büdzsé tervezetét. Az ugyanis olyan bizonytalanságot okozott volna kívül-belül, hogy annak lett volna önbeteljesítő ereje.

Az MNB legnagyobb kifogása az volt, hogy nem látja tarthatónak a 2,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt jövőre, számításaik szerint 3,1 százalék lesz. Az ÁSZ elnöke azonban nem tartja fajsúlyosnak a jegybank kifogását, hiszen az csupán 0,1 %-kal haladja meg a kormánynak az a törekvését, hogy a hiány a rendkívül fontos 3 százalékos vízválasztó alatt legyen. Domokos László szerint az elmúlt hetekben tett kormányzati intézkedések figyelembe veszik az ÁSZ-kritikáit, és így teljesíthető az eredeti, 2,5 százalékos hiánycél.

A jegybankelnök vétóját már csak azért is nehezményezte a számvevőszék elnöke, mert az MNB idei veszteségét is – törvényi alapon – a jövő évi büdzsének kell rendezni. Az MNB eredetileg becsült hiánya 95 milliárd forint volt, ami a tervezett hiány 15-17 százaléka, a GDP arányában pedig 0,4 százalék. A jó hír az, hogy három hét alatt sikerült leapasztani a hiányt 12 milliárd forintra. „Miközben a jegybankelnök a hiányra hivatkozva elutasítja a büdzsé tervezetét, a döntést követően a jegybanki veszteséget 95-ről 12 milliárd forintra csökkenti, jelentősen javítja annak tarthatóságát” – mondta. A költségvetésnek azonban évről-évre újabb terhet jelent majd ez a tétel. A mostani becslések szerint jövőre már 199 milliárd forint lesz a jegybanki deficit.

Domokos László az Állami Számvevőszék eredetileg megfogalmazott kritikáiról azt mondta a Gazdasági Rádiónak adott interjúban, hogy a hiányosságok nem voltak visszavonhatatlanul súlyosak, a Tanács fő folyamataiban megvalósíthatónak tekinti a büdzsét egy olyan helyzetben, amikor nincs recesszió. Domokos László szerint nagyon fontos kérdés volt, hogy a kormány érzékeli-e a belföldi illetve az eurózóna miatti kockázatokat. Pozitívnak látja, hogy a büdzsé tervezésében még a benyújtás előtt konzervatívabb makropályát építettek be - most 1,5 %-os gazdasági növekedéssel kalkulálnak - a nyáron kedvezőtlen irányba fordult makrogazdasági folyamatokra reagálva.

Újabb piros pontot jelentett a költségvetés tervezésében, hogy a kormány megduplázta a tartalékot, vagyis 400 milliárd forintra emelte fel. Az összeggel a jövő évi 577 milliárd forintosra tervezett hiány csaknem 75 %-ára tartalékot képzett a kormány.
 
Fekete pontot kapott ugyanakkor a számvevőszék értékelésében az, hogy a tartalékolásnak nincs meg a megfelelő törvényi háttere, így nehezebben tudja betölteni a szerepét. A korrekció viszont megkezdődött, a tervek szerint a tartalékot jövő év szeptember 30-ig biztosan nem lehet felhasználni, és csak azt követően nyúlhatnak majd hozzá, ha látszik, hogy nem lépnek fel kockázatok.

Domokos László szerint a költségvetés tervezési mechanizmusa elavult, egy válság kezelésére nem alkalmas. A bázis alapú költségvetés tervezés helyett – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az előző évi számokat farigcsálják a lehetőségek szerint - egy feladat alapú tervezés kellene, ami célzottan az adott terület hatékony működtetéséhez szükséges igényeket veszi alapul. Az új költségvetésben már részben igyekeztek beépíteni ezt, de még nincsenek meg a megfelelő jogszabályi keretei. Ezt egy közpénzügyi törvénnyel kellene rendezni, amire most különösen nagy szükség lenne, mert éppen komoly strukturális átalakulások zajlanak.

További dicséretet kapott a számvevőszéktől a büdzsé azért, mert az átláthatóság jelentősen javult azzal, hogy a felhasználás helyén kell megtervezni bizonyos tételeket. Erre jó példa a nyugdíjalap, amelyet az átalakítások miatt csak az időskori nyugdíj terhel, az egyéb szociális juttatások, mint például a rokkantsági ellátás azonban máshonnan érkezik. 850 milliárd forintot jelentenek a költségvetésnek az ilyen egyéb szociális ellátások.

További kockázatot jelent a tervezéskor a társasági nyereség adó, amiből évről évre kevesebb folyik be. Domokos László szerint tavaly 160 milliárd forinttól esett el az állam, ennek nagy része azért nem folyt be, mert a veszteséges cégek már korábban törvényileg lehetőséget kaptak arra, hogy a 2008-as veszteségeiket a következő nyereséges években írják le. A vállalkozások közül sokan tavaly érvényesítették ezt. Bár a számviteli törvény módosításár ígéretet kapott a számvevőszék, a jövő évre tervezett 365 milliárd forint tervezett társasági adóból 100 milliárd forintnak egyelőre kétséges a beérkezése Domokos László szerint. Ennek oka az elhatárolt veszteség érvényesítésének lehetősége, nem pedig az alacsonyabb adókulcs.

Privátbankár