A havi konjunktúra indexekből kirajzolódó trendvonal az év elején regisztrált mélyponthoz képest (63,1) júliusig szerényen, 68,5 százalékra, azt követően érezhetőbben nőtt, a múlt évi csúcspontot szeptemberben érte el (78,1), novemberben 72,6 százalékra esett vissza, ahonnan decemberben 74,7 százalékra emelkedett.
Az Ecostat számításai szerint 2010-ben a havi mutatók változékonysága fennmarad, összességében javuló tendencia várható, elsősorban a külső kereslet élénkülése eredményeként. A mostani előrejelzések azt mutatják, hogy a hazai kereslet termelésnövelő hatása várhatóan 2010 végén, 2011-ben lesz érezhető.
A most közölt 2009. decemberi részindexek közül a lakossági bizalmi mutató a januári 70,9 százalékról márciusra 64,4 százalékra csúszott vissza, azóta emelkedő trendvonal jellemzi, a decemberi 94,8 százalékos index alig marad el az októberben mért 96,5 százalékos legmagasabb mértéktől.
A TOP-100 nagyvállalatok konjunktúra indexe 2009 utolsó hónapjában 68,6 százalékra állt be, az előző hónaphoz képest javult, az októberi 73,2 százalékos tavalyi csúcstól ugyan elmaradt, de jóval magasabban áll, mint az év elején (57,0), nem is szólva a márciusi 50 százalék alatti mélypontról.
A hazai nagyvállalatok termelési előrejelzései mérsékelt optimizmust jeleznek: 2010 első negyedévére termelése növelésében a TOP-100 vállalatok 23 százaléka, szinten tartásában 51 százalékuk bizakodik. Csökkenő teljesítményt a cégek negyede prognosztizál. A működésük szempontjából meghatározó gazdasági környezet romlásának elsődleges előidézőjét a körbetartozások terjedésében, a hitelhez jutás nehézségeiben és a magas elvonásokban jelölték meg a nagyvállalatok. Jövőbeni fejlődésük legfőbb akadályát az elégtelen hazai vásárlóerőben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban látják a cégek.
A beruházási szándékot jelző nagyvállalatok aránya a júliusi mélypont óta javul. Decemberben minden második (51 százalék)nagyvállalat tervezett beruházás indítást a következő egy év során. A gazdasági válság hónapjaiban az erőteljes piaci és árverseny mellett a nagyvállalatok jövedelmezősége is romlott. Közöttük mindössze 16 százalékuk számít likviditási helyzete kismértékű javulására, pénzügyi helyzete gyengülését negyedük tartja valószínűnek. A cégek teljesítményét meghatározó rendelésállományt a TOP-100 csoport 43 százaléka az ilyenkor szokásosnak, 11 százalékuk annál magasabbnak minősítette. Átlagosat el nem érő megrendelésről a nagyvállalatok 46 százaléka számolt be.
A kis- és középvállalatok konjunktúra-indexe decemberben több mint 2 százalékkal 60,8 százalékra csökkent. A vállalatcsoport havi konjunktúra előrejelzései meglehetősen szubjektívek, az üzleti klíma változásaira érzékenyek. A kkv-k üzleti várakozásainak tendenciája a februári mélypont óta a nagyvállalatokénál határozottabban emelkedik, a szeptemberi közel 70 százalékos csúcspontról folyamatosan csúszott le a decemberi szintre.
A cégek termelési előrejelzéseiben növekvő teljesítményt 16 százalékuk, változatlant 44 százalékuk jelzett. A termelés csökkenését feltételező kkv-k aránya viszonylag magas, az előző hónapokhoz képest 6 százalékponttal 40 százalékra növekedett.
A fejlődésük legfőbb akadályát a hazai vállalkozások hosszabb ideje a gyenge belföldi vásárlóerőben, a változó gazdasági környezetben és a túlzott központi elvonásokban látják. Az üzleti környezet egyes elemei értékelésekor a vállalatok döntő többsége a körbetartozásokat és a hitelhez jutás nehézségeit tartotta kiemelkedően problémásnak.
Saját vállalata létszámát a megkérdezettek 56 százaléka a jelenlegi üzletmenethez megfelelőnek, 13 százalékuk bővíthetőnek minősítette. Az indokoltnál nagyobb létszámot a cégek harmadánál foglalkoztatnak. A decemberi felmérés szerint a hazai kkv-szektor viszonylag széles köre, mintegy harmada tervezi egy éven belül új beruházás indítását.
Új év, új remények: mit lép a következő kormány?
Lassul a GDP csökkenése, de jövőre se gyarapodunk
Kifogytak a tartalékok, ránk tört a rossz kedv
MTI