
A növény nélküli kontrollhelységekben ezzel szemben csak mintegy hét százalékkal csökkent a formaldehid-koncentráció öt óra alatt. Az is megmutatkozott, hogy a növények nappal leveleik segítségével több formaldehidet tudtak felvenni, mint éjjel, míg a gyökerek napszaktól függetlenül "dolgoztak". Ez arra utal, hogy a formaldehid nagy részét a növény a levél felszínén található gázcserenyílásokon keresztül szívja fel, amelyek csak nappal vannak nyitva. Éjjel azonban úgy tűnik, csak a leveleket borító finom viaszrétegen át tud bejutni a gáz, mégpedig igen csekély mennyiségben.
A formaldehid a metán és egyéb szerves vegyületek oxidációjának köztes vegyülete. Erdőtüzekben, kipufogógázban, cigarettafüstben egyaránt előfordul. A Föld légkörében jelenlévő formaldehid a légkörben található metánból és egyéb szénhidrogénekből napfény és oxigén hatására keletkezik. A lakásokban például sok formaldehid párolog ki a fűrészporból vagy faforgácslapokból készült bútorokból, parkettából, mert ezeket formaldehid-gyanta alapú kötőszerrel préselik össze. Sok tapétát kezelnek formaldehiddel, hogy a penészedés ellen megóvják.
Amennyiben a beltéri levegőben feldúsul a formaldehid, a lakóknál fejfájás és további allergiaszerű panaszok jelentkezhetnek.
A szobanövény levegőtisztító képessége szempontjából döntő a mérete, mivel minél több levele van, annál több formaldehidet képes nappal a gázcserenyílásokon keresztül beszippantani. Az éjszakai kapacitás pedig nyilvánvalóan a cserép nagyságától is függ. Valószínű, hogy elsősorban a talajban és a növény gyökérrendszerében élő mikroorganizmusok felelősek az éjszakai formaldehid-felvételért.
Túlértékeljük a fokhagymát
Tanult ember ritkán kövér
Tovább akar élni? Ne legyen házsártos!
Biztos módszer a fogyásra: ne egyen
Érzelmeinktől függ az egészségünk
MTI