A libatermelők rovására nő a kacsapiac

Valósággal szárnyalt a kacsaágazat az elmúlt években, de a kacsások részben a libatermelők piacát hódították el – derült ki a Kacsa Napja alkalmából szervezett pénteki szakmai konferencián Szentesen. A kacsahús kétségtelenül divatba is jött, és ez jó kilátásokat biztosít az ágazatnak, ám a takarmányárak az idei kedvezőtlen időjárás, valamint a spekuláció miatt jövőre gondot okozhatnak a termelőknek.

Tavaly éppen 20 százalékkal több kacsát vágtak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ágazat szereplői nyilván örülnek, de a Baromfi Termék Tanács öröme már nem osztatlan, hiszen a kacsafogyasztás növekedése részben összefügg a libásokat ért támadásokkal és a libahúsfogyasztás visszaesésével. "Az utóbbi időben a kacsahús és a kacsamáj divatba jött” – mondta Dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára.

Tavaly Magyarországon 18,3 millió kacsát vágtak az üzemek, ebből 16,7 millió volt a pecsenyekacsa és 1,6 millió a hízott, májáért tartott állat. A megtermelt több mint 42 ezer tonna kacsahúsból tavaly 21 ezer tonnát exportált az ország, ez 21 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, valamivel több mint 17 ezer tonnához képest. A magyar kacsahús Európa-szerte kedvelt termék, de a darabolt árunak nagy keletje van Oroszországban is.

A hízottkacsa-termelők tavaly a kilónkénti felvásárlási ár mintegy 15 forintos növekedését regisztrálták, ami növekvő keresletre utal, ám a helyzet mégsem rózsás. „Meglepő módon a máj esetében nem mutatható ki, hogy a libamáj értékesítésének visszaesése növelte volna a kacsamáj iránti keresletet, hiszen a kacsamáj esetében tavaly mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés visszaesett. Ennek az az oka, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékek felé fordultak” – mondta a szakmai napon Magyar József, az ágazatot képviselő Magyar Kacsaszövetség elnöke.

Privátbankár