Az Aranykor Pénztárcsoport kutatást indított annak érdekében, hogy kiderüljön: a válság hatására tájékozottabbá, tudatosabbá váltak-e az emberek a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az ötszáz fő részvételével végzett kérdőíves vizsgálat eredményei vegyesek, és bár egyes kérdésekre nagy arányban születtek jó válaszok, számos ponton látszik, hogy a megkérdezettek nagy része továbbra sem szentel kellő figyelmet pénzügyeinek.
A felmérésből kiderült, hogy legtöbben a válság hatására sem változtattak megtakarítási szokásaikon. A válaszadók 59 százaléka mindent változatlanul hagyott, míg 24 százalék biztonságosabbnak ítélt megoldásokat keresett. Viszonylag sokan, 13 százalékuk mondta viszont azt, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarításokkal.
Arra a kérdésre, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarításokat ismernek, bár sokan említették a nyugdíjpénztárakat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát, olyan megtakarítási formákat is megneveztek, melyek nem nyugdíjcélúak. Ilyen például az életbiztosítás, vagy a betétek.
Ahogy Kulyassa Krisztina, az Aranykor Pénztárcsoport ügyvezetője ehhez kapcsolódóan elmondta: „Természetesen jó, hogy az emberek ismerik ezeket a lehetőségeket is, azonban fontos figyelembe venni azt is, hogy vannak kifejezetten nyugdíjcélú szolgáltatások, melyek az erre optimalizált paraméterek szerint lettek kialakítva, és kedvezőbb feltételeket biztosítanak, mint más konstrukciók, többek között jelentős adókedvezményekkel támogatottak ”.
A magán és önkéntes pénztári megtakarítások jellemzőinek ismeretére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a válaszadók 87 százaléka tisztában volt a magánnyugdíjpénztár két legfontosabb ismérvével, azaz hogy a pályakezdőknek kötelező, valamint hogy a munkáltató a kötelező nyugdíjjárulék 8 százalékát utalja erre a számlára.
Az önkéntes nyugdíjpénztár három legfontosabb adottságát viszont – 30 százalékos adókedvezmény, 10 év után a hozam adómentesen felvehető, a havi megtakarítás mértéke rugalmasan, az egyéni igényekhez igazítható – már 22 százalékban nem ismerték, illetve 30 százalék a magánnyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz sorolta.
Egy további kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a pénztártagok 69 százaléka saját bevallása szerint a válság idején sem tudott nagyobb figyelmet fordítani nyugdíjpénztári megtakarításaira. Ennek ellenére 77,28 százalék értesült a tavalyi év hozamcsökkenéséről. Viszonylag sok válaszadó (21,8 százalék) azonban azt nyilatkozta, hogy nincs információja ezzel kapcsolatban. Az idei év pénztári teljesítményére vonatkozóan már jóval kevesebb helyes válasz született. A válaszadók 70 százaléka nem rendelkezett információkkal erről, vagy azt gondolta, hogy a pénztárak idén is csökkenő hozamokat produkáltak. Csupán a válaszadók egyharmada tudta, hogy ebben az évben már többnyire pozitív hozamokat értek el a pénztárak.
Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a megtakarítási lehetőségek és az ezzel kapcsolatos aktualitások, változások a válság ellenére sem kapnak nagyobb figyelmet.
„Ha nem tájékozódunk a megtakarítási lehetőségeket illetően, abban mindig benne rejlik az a veszély, hogy a megfelelő ismeretek hiányában nem a legoptimálisabb döntéseket hozzuk meg.
Az lenne az ideális, ha mindenki felelősen, a szükséges információk birtokában hozná meg pénzügyi döntéseit, és természetesen ebben partnernek kell lenniük a pénzügyi szolgáltatóknak is” – hangsúlyozta Kulyassa Krisztina.
Magukhoz nyúltak a biztosítók: itt a TKM
Adómentes befektetés: csak óvatosan az átjárással!
Az adóváltozások nem kedveznek az egészségnek
Viszlát, adókedvezmény: indulhat a roham?
Biztosíték? Átalakulnak a nyugdíjpénztárak
Nyugdíjpénztárak: minek a minimális részvényhányad?
Privátbankár