A kutatóintézet ugyanakkor nem változtatott 2011-es, 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzésén. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a várhatóan kisebb gazdasági növekedés oka, hogy a vártnál - és az év elején tapasztaltnál - alacsonyabb volt a bérdinamika az év folyamán, valamint, hogy ezzel párhuzamosan nőttek a háztartások pénzügyi megtakarításai.
A Kopint-Tárki a háztartások végső fogyasztásának idei csökkenését 1,5 százalékról 2,5 százalékra módosította - fűzte hozzá a vezérigazgató.
Az idei évre 3,8 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár a kutatóintézet. Palócz Éva ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az augusztus végi 1.081 milliárd forintos hiány 870 milliárdra történő "ledolgozásához" 200 milliárd forintos többlet kell az utolsó negyedévben, ennek megvan a fedezete. A bruttó államadósság a GDP 82 százaléka lehet idén, jövőre pedig 80 százaléka.
A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is az export, a termelési oldalon pedig az ipar - emelte ki. Kifejtette: idén a 2009-es súlyos visszaesésből viszonylag gyorsan magához tért az ipar, a kedvező nemzetközi konjunktúra gyors ütemben növeli az ipar exportértékesítését. A belföldi eladások növekedése azonban még mindig várat magára - fűzte hozzá.
A Kopint-Tárki szerint az ipari termelés idén a korábban jelzett 6 százalék helyett nagyobb ütemben, 7,5 százalékkal nőhet, jövőre pedig 6,5 százalékos lehet a bővülés, ez fél százalékponttal ugyancsak magasabb a korábban vártnál. Az ipari termelés szempontjából kedvező jelnek tekinthető, hogy 2010 második negyedévében már a feldolgozóipari beruházások is növekedésnek indultak - mondta a vezérigazgató.
Palócz Éva az exportról megjegyezte: ugyan a lassulás első jelei már megjelentek itt, ennek ellenére 2010-ben éves szinten a termékexport, és -import növekedése kétszámjegyű lesz, és az aktívum meghaladhatja az előző évit. Jövőre - figyelembe véve a felvevőpiacok ideinél várhatóan kedvezőtlenebb körülményeit - az ideitől inkább elmaradó lesz, a kivitelben és a behozatalban egyaránt 8 százalékos növekedés várható.
A kutatóintézet idénre 5 százalékos inflációt vár, ez megegyezik a nyári előrejelzéssel. Palócz Éva elmondta: az EU-ban az egyik legmagasabb magyar árindex oka részben az ÁFA és a jövedéki adók tavalyi emelése, részben pedig a rossz időjárás miatti élelmiszerár-emelkedés. Jövőre 3,5 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki.
A bruttó nominális jövedelmek várhatóan 2,5 százalékkal, a nettó reálkeresetek 2,2 százalékkal nőhetnek idén, jövőre pedig tovább lassul a növekedés: 2-2 százalékkal növekedhet mindkettő az előrejelzés szerint. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatás stagnálására kell számítani, a munkanélküliség az idei 11 százalékról csak kismértékben csökkenhet jövőre, 10,5 százalékra.
Palócz Éva hangsúlyozta: a lakossági megtakarításokban áttörést hozott 2010 második negyedéve. Miközben a háztartások 185 milliárd forintnyi devizahitelt fizettek vissza, 380 milliárd forinttal növelték pénzügyi követeléseiket, ami már szinte a válság előtti megtakarítási folyamatokat idézi.
Az eurózónát érintő egyre súlyosabb válság mellett újra növekvő bizalom jellemzi a közép-kelet-európai és magyar piacokat. A kormány a hiánycél tartása melletti elkötelezettsége tovább javította az ország rövidtávú finanszírozási lehetőségeit. Az év hátralévő részét és 2011 elejét csökkenő rövid és hosszú állampapírpiaci hozamok jellemzik, 275 forintos euró árfolyammal, lassan emelkedő és volatilis tőzsdeindexekkel és folytatódó kamatcsökkentéssel. A Kopint-Tárki 2011-re is 275 forintos euró árfolyamot vár.
A vezérigazgató kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy a kedvező körülmények részben a nemzetközi feltételek javulásából adódnak, így a szigorú költségvetési politika csak szükséges, de nem elégséges feltétele a javulásnak.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója a világgazdasági kilátásokról elmondta: a gazdasági növekedés az év második felében veszített lendületéből, és a legnagyobb növekedési kockázat abból fakad, hogy a pénzügyi válság következményei még mindig világszerte éreztetik hatásukat és nem lehet kizárni, hogy a pénzpiaci feszültségeknek újabb reálgazdasági következményei lesznek.
Bartha Attila a Kopint-Tárki kutatási igazgatója hangsúlyozta: a munkaerőpiacon még nincs egyértelmű pozitív fordulat, bár nyáron már látszottak a kilábalás jelei, de javulás csak jövőre várható, 1 százalékkal csökkenhet a jelenlegi átlagos 10 százalékról a ráta, és ezzel párhuzamosan nő a foglalkoztatottak száma. Meggyőző pozitív fordulat ugyanakkor csak 2012-től várható.
A közép-kelet európai régió országainak államháztartási pozíciói idén a GDP 6 százalékának megfelelő szinten - stabilizálódnak, jövőre már javulhatnak is, ugyanakkor az várható, hogy a 3 százalékos maastrichti kritériumnak - amelynek jelenleg csak Észtország és Bulgária felel meg - legkorábban csak 2012-ben felelhet meg a közép-kelet-európai régió többi országa.
Kiemelte: pozitív előjel ugyanakkor, hogy az EU legnagyobb gazdaságában, vagyis Németországban idén 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés, és hogy ez a bővülés a foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan megy végbe.
MTI