Nagyobb kockázatot kell vállalnia a betegeknek a kozmetikai, plasztikai, szépészeti orvosi beavatkozások körében, mint amekkorát az egészséget védő, gyógyító tevékenység során
E kötelező tájékoztatás körébe pedig nem tartozik bele, hogy a beteg rendelkezésére bocsássák azt az információs füzetet, amivel a gyártó a protézist, implantátumot forgalomba helyezi.
Az ügyben érintett nő azután fordult bírósághoz, hogy 2004. július 2-án egy pécsi klinikán megoperáltatta eldeformálódottnak vélt melleit. A beavatkozás az emlők formájának korrigálását és növelését foglalta magában, ezért 450 ezer forintot fizetett. Az első kontrollvizsgálaton kiderült: a két mell különböző méretűre sikerült, a jobb emlőben az implantátum feljebb helyezkedett el, a balban pedig hegkorrekcióra volt szükség.
Az orvos elvégezte a korrekciós műtétet, amit 2006 januárig további három követett. Az emlők kerekek lettek, azokon szemmel érzékelhető durva aszimmetria nincs. Nem észlelhető az sem, hogy a páciensnek fájdalmai lennének, de a nő utóbbira, valamint arra panaszkodva, hogy szerinte a jobb mellébe az implantátumot nem megfelelően helyezték fel, továbbá előzetesen nem kapott teljes körű tájékoztatást a műtét kockázatairól, 7 millió forint nem vagyoni és a műtét árával azonos, 450 ezer forint vagyoni kártérítési igényről szóló keresetett juttatott el a bírósághoz.
Nem éri be kicsivel? A pornó miatt van
A nagy dudák Amerikában születnek
Kés alatt: sokba kerül a hiúság
Az ügyben elsőfokon korábban eljárt Baranya Megyei Bíróság közbenső ítéletében az alperes kártérítési felelősségét állapította meg. Ezt azzal indokolta, hogy bár az orvos gondosan, a szakma szabályainak megfelelően járt el és a nő aláírta a kockázatokat tartalmazó műtéti beleegyező nyilatkozatot, nem kapta meg az implantátum tájékoztató füzetét, így nem volt abban a helyzetben, hogy a kockázati tényezők szélesebb körű ismerete birtokában eldönthesse, hozzájárul-e a beavatkozáshoz. Vagyis az alperes megfosztotta őt a választási lehetőségtől.
A határozat ellen az alperes fellebbezett, ennek adott helyt az ítélőtábla jogerős döntésében. A táblabíróság álláspontja szerint az orvos eleget tett tájékoztatási kötelezettségének. A nő nemcsak aláírta az esetleges szövődményeket felsoroló műtéti beleegyező nyilatkozatot, hanem azelőtt széles körben tájékozódott a plasztikai, korrekciós műtétek módjáról, kockázatairól is. Az implantátum reklámanyagnak is tekinthető információs füzetében pedig nem volt olyan adat, ami a felperest további lényeges ismerethez juttatta volna a műtéthez való beleegyezéséhez. A füzet átadásának kötelezettségét egyébként sem az egészségügyi törvény, sem az orvosszakmai standardok nem írják elő. Az implantátum az orvos választása volt, más implantátumoknak nincs ilyen füzete.
A másodfokú bíróság köztudomású tényként kezelte, hogy a plasztikai műtétek körében általánosnak tekinthető, hogy az alapműtétet követően további korrekciós műtétek válnak szükségessé. Az elsőfokú eljárásban beszerzett orvosszakértői vélemény szerint a felperes által panaszolt elváltozások ismételt műtéti beavatkozással nagy valószínűséggel korrigálhatók.
Szenzáció: Karl Merk megvakarta a fejét
Tarolnak a fehérítő krémek - szégyen a színesbőr?
MTI
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
