A támogatások adókedvezménye a vállalatok számára is új lehetőséget teremt a látványsportágakban, a kedvezőbb adózás pedig a sportolókat, sportszakembereket hozhatja kedvezőbb helyzetbe, minden sportágban – összegzi a társaság.
„A legfontosabb változást a társasági adókedvezmény jelenti, ez ugyanis ösztönzőleg hathat a magántőke bevonására, a sport támogatására, ezáltal pluszforrásokat teremtve a sportegyesületek számára, amire anyagi helyzetüket tekintve a legnagyobb szükségük van” – véli Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere. „Az így megtakarítható közteher amellett, hogy a látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogatását teszi lehetővé, komoly lehetőségeket kínál, mivel a támogatást nyújtó társaságok a támogatás összegét egyebek között nyereségüket csökkentő ráfordításként számolhatják el.” – teszi hozzá.
A jövőben a támogatási összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket a vállalkozások, ez pedig együttesen a társasági adó mértékének megfelelő nyereséget eredményez számukra, amely jelenleg a támogatás összegének 19 százaléka, a várhatóan hatályba lépő társasági adó törvénymódosítás szerint pedig a jövőben 10 százalék lesz - írja az RSM DTM.
A jogalkotó azonban - egyéb támogatási formákhoz hasonlóan - korlátot épített be a rendszerbe. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adó 70 százalékát, bár ha erre mégis sor kerülne, akkor annak összege a következő 3 adóévben is felhasználható adókedvezményként.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglaló szerint annak érdekében, hogy a támogatási összeg felhasználása valóban a sport fejlődését szolgálja, a tárgyi eszköz beruházásra fordított összegekre garanciát építettek be a jogszabályba. Sportcélú ingatlanberuházás esetén feltételként szabták meg, hogy a sportcélú hasznosítás legalább 15 évig fennmaradjon, de más biztosítékokat is fel kell tudni mutatnia a támogatott szervezetnek, ha élni kíván a támogatással. Ez a törekvés az egyik legfontosabb eleme a jogszabálynak, hiszen átláthatóbb és gazdaságosabb működésre sarkallja a sportszervezeteket. Nem állíthat ki ugyanis támogatói igazolást az a szervezet, amely például lejárt köztartozással rendelkezik, vagy nem tudott megfelelően elszámolni egy korábban kapott állami támogatással.
Az RSM DTM hangsúlyozza: kedvező eleme az új törvénynek az illetékmentesség is, amely olyan ingatlanok, vagy építési telkek után jár, amelyeket tulajdonosuk sportlétesítmény létrehozása céljából vásárolt meg. Feltételek persze itt is vannak: a sportlétesítménynek 4 éven belül meg kell épülnie, és legalább 15 évig sport céljára kell azt használni, vagy hasznosítani. „Itt viszont fontos kiemelni, hogy más kedvezményekkel szemben az illetékmentesség nem csak a látvány-csapatsportokhoz használt ingatlanokra alkalmazható, hanem minden sportlétesítményre.” – hangsúlyozza Hegedüs Sándor.
A sportolók is profitálnak
Komoly problémát oldhat meg az a módosítás, amely az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) hatályát kiterjesztené a jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más sportszakemberek, és a hivatásos sportolók megszerzett bevételeire is – bizonyos feltételek mellett. „Ez a nyilvánvaló adminisztrációs egyszerűsítésen kívül adóelőnyt, így biztonságot is adhat a sportolók számára – mondja az RSM DTM adópartnere – ugyanis a jelenlegi magas bér- és járulékterhek köztudottan különféle kiskapuk használatára kényszerítik a sportolókat, és a sportvezetőket.”.A korábbi kedvezőtlen jogszabályok, illetve a magas bérköltségek miatt, a kisebb költségvetéssel rendelkező klubok sok esetben sportolóikkal kedvezőtlenebb, a valós járandóságuknál alacsonyabb összegről szóló szerződéseket írattak alá. Az új jogszabály ezt megszüntetheti – vélekedik Hegedüs Sándor.
További, és nem kevésbé jelentős kedvezmény, hogy a társaságok, illetve a sportszervezetek ingyenesen, és adómentesen adhatnak majd belépőjegyeket, illetve bérleteket munkavállalóik, partnereik számára, azaz egy vállalkozás a jövőben akár minden alkalmazottja számára vásárolhat belépőjegyeket, bérleteket évi legfeljebb 50 ezer forintért. „Ez utóbbi törekvés szintén szolgálhatja azon célt, hogy a magyar sport régi hírnevéhez méltóan kiemelkedően sikeres legyen, bár ennek a törvénymódosításnak is kétségtelenül van kritikus pontja.” – vélekedik Hegedüs Sándor.
„Abban nem lehet vita, hogy a magyar sportéletnek bármilyen támogatás jól jön, ha csak az elmúlt néhány évtized sportteljesítményeit hasonlítjuk is össze.” – véli az adószakértő. „Az új társasági adó szabályokat azonban csak a hatálybalépés napját követően lehet majd alkalmazni, ami egyelőre bizonytalan.” – teszi hozzá. A társasági adókedvezményt egyelőre még az Európai Bizottság vizsgálja, hatályba lépésük a Bizottság jóváhagyásától függ.
Privátbankár