A reálkereset januárban 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztóiár-index 6,4 százalékos növekedése mellett - köszönhetően a közszféra bérkiáramlásának
A reálkereset januárban 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztóiár-index 6,4 százalékos növekedése mellett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.Az emelkedés döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítés első része kifizetésének köszönhető a KSH jelentése szerint.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első hónapjában 6,5%-kal, a nettó átlagkeresetek 12,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,4%-os növekedése mellett) döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti keresetkiegészítés első része kifizetésének köszönhetően 6,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a versenyszférában 3,8%-kal, a költségvetési szférában 8,3%-kal nőtt a reálkereset.
Az alkalmazásban állók létszáma 2010. januárjában átlagosan 2 millió 611 ezer volt. 2010. januárjában a költségvetési szférában 734 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 782 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,0%-os csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,8%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-os a csökkenés. A versenyszférában 6,1%-os létszámcsökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 200 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 233 900 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 6,5%-kal haladták meg az előző évit. Ezen belül a versenyszférában 5,2%-kal, a költségvetés területén pedig 8,9%-kal növekedtek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Utóbbi területen januárban került sor a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részének (49 000 Ft/fő) kifizetésére. A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,9%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (5,9%) nemzetgazdasági ágakban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hónapjában átlagosan 2,9%-kal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 4,7%-kal haladta meg az előző év januárit. A költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 1,2%-kal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,1%-os az emelkedés.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 135 200 Ft; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 500 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 173 200 Ft) volt. A nettó kereset így átlagosan 12,9%-kal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 10,4%-os, a költségvetési szervezeteknél pedig 18,0%-os növekedés jelentkezett.
A 216 300 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 5,4%-kal haladta meg az előző év januárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,3%-nak felelt meg.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár