A túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2011. március 31-én jelentett hiány 1132 milliárd forint, a GDP 4,2%-a - tudható meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált adataiból. Ez egyben azt is jelenti hogy a korábban bejelentettel ellentétben Magyarország nem tudta teljesíteni az előzetesen vállat hiánycélt, a 3,8%-os szintet.
A kormányzati szektor ún. ESA-módszertan szerinti 2010. évi hiánya az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – némileg eltér: 1153 milliárd forint volt, a GDP 4,3%-a. A hiány a 2009. évinél 9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal alacsonyabb.
A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2010-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1132 milliárd forint volt, a GDP 4,2%-a. Az adatokat a KSH a túlzott hiány eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelenti az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP 80,2%-a.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010-ben a kormányzati szektor bevétele 12 095 milliárd, kiadása 13 248 milliárd, hiánya 1153 milliárd forint volt.
Mi várható 2011-ben? Az elemzők év elején még a 4-6%-os GDP-arányos államháztartási többletet sem tartották elképzelhetetlennek az idei évre, a kedélyeket most a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) igyekezett lehűteni. A nyugdíjkasszákból átterelt befizetések miatt idén az államháztartásban 4%-os többlet keletkezne, a szaktárca számításai szerint. Csakhogy, mint mondják, ezt egyedi tételek majd csökkenteni fogják. Nem titok, hogy a nyugdíjvagyon egy része a MÁV adósságának átvállalására fog elmenni, az NGM szerint a BKV és az állami vasút terheinek átvállalása összesen 1,3%-kal rontja majd az egyenleget. Új tétel, de a héten már szintén volt róla szó, hogy az állam kivált jó néhány PPP-projektet is, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. Az NGM által számolt 4%-os plusz tehát így olvad a felére. |
A bevételek a 2009. évi 1%-os csökkenést követően 2010-ben 1%-kal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók (6,3%), ezen belül az áfabefizetések (6,1%) növekedtek erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelésére vezethető vissza. - így a KSH. A jövedelemadó-bevételek (16,3%) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,9%) ugyanakkor jelentősen csökkentek; előbbi a társaságiadó-bevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú visszaesése következtében.
MNB: a számlák már előre árulkodtak a hiányról |
Fele sem tréfa: magyarázkodik az NGM Módszertani okok mellett az önkormányzatok nem várt hiányával magyarázza a bizonyítványát az NGM. Holott az önkormányzati szektor nem költött többet tavaly, a bevétele volt kevesebb. Részletek >>> |
2010. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3,0%-a. A kiadások a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest. A kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások nőttek (3,3%), a munkavállalói jövedelem csökkent (4,0%). A bevételek 3,6%-kal növekedtek 2009 IV. negyedévéhez viszonyítva. A bevételeken belül legjobban a tőkeadók emelkedtek – a pénzügyi szervezetek különadójának következtében –, miközben a jövedelemadó-bevételeknél (15,2%) nagymértékű visszaesés figyelhető meg.
Privátbankár - Zsiborás Gergő