(1).jpg)
A társadalombiztosítás helyébe nem engedné az egészségügyi kormányzat a magánbiztosítókat, de a közelébe igen. Erről már folynak a háttérben a tárgyalások, miközben a magyarok egyre többet költenek magánorvosi ellátásra. Az Egészségügyi Alap "bezárásához" a kiegészítő biztosítások nagy segítséget jelenthetnének A társadalombiztosítás helyébe nem engedné az egészségügyi kormányzat a magánbiztosítókat, de a közelébe igen. Erről már folynak a háttérben a tárgyalások, miközben a magyarok egyre többet költenek magánorvosi ellátásra. Az Egészségügyi Alap "bezárásához" a kiegészítő biztosítások nagy segítséget jelenthetnének.
Egységes kockázatközösségben és a szolidáris alapú ellátásban gondolkozik a Nefmi - ebből nem adnak alább. Elvetik a kétszintű ellátást is - tette egyértelművé a MABISZ mai konferenciáján felszólaló Szócska Miklós, a Nefmi területért felelős szakállamtitkára - miközben az OECD statisztikák szerint az egészégügyre fordított összegeket az állam egyre inkább visszafogja Magyarországon, a magánkiadások pedig nőttek az elmúlt években.
A biztosítási szakma ugyanakkor sohasem ellenezte az egységes állami biztosítást, minthogy a társadalombiztosításra jobb megoldás nemigen létezik ennél. A kérdés inkább az, hogy minden jár majd ingyen továbbra is a hazai ellátórendszerben, miközben pénz nem lesz minden szolgáltatásra? Az E-Alap így is a költségvetés segítségére szorul, meglehet jövőre már csak bevételeinek 30%-át kell innen pótolni - a kormány célja pedig az, hogy a kasszát két lábra állítsa.
A magánkiadásokat kiegészítő egészségbiztosítással lehetne racionalizálni, és nem lenne nagyobb megterhelés azoknak, akik külön, esetleg extra szolgáltatásokat vennének igénybe - mondjuk hirtelen vagy krónikus megbetegedés esetén. A magánellátásban meg lehet például spórolni a hosszú várólistákat és bizonyos esetekben jobb minőségű ellátást kaphatunk a pénzünkért. Nem csak a luxusra és az egyágyas kórtermekre kell tehát gondolnunk, ha valaki magánorvoshoz fordul. Arról nem is beszélve, hogy sokan gondolkodnak úgy, hogy a hálapénzt inkább "fehéren" kifizetik egy egészségügyi szolgáltatásért...
Egyszintes rendszer extrákkal?
Tökéletes egészségügy nincs, mindig lehet emelni a szolgáltatások színvonalán. Szócska Miklós szerint az egységességet nem bontja meg, hogy a minisztérium a háttérben már elkezdte annak megszervezését, hogy extra szolgáltatásokat nyújtson az intézményrendszer, és ebbe bevonnák a magánbiztosítókat is. Erre szükség is lehet, hiszen a biztosítók bevonásával csökkenthető lenne a tb-kassza terhe is. Erről részleteket nem árult el az államtitkár.
Verjék fogukhoz a garast
Lát viszont további lehetőséget az állami ellátórendszer és a magánbiztosítók összefogására a politikus, aki ismét előhúzta a kalapból a kormány által szintén preferált fogturizmust. Szócska szerint más szakterületeken is el lehetne indítani az egészségügyi turizmust, hiszen a magyar egészségügyi szolgáltatók színvonalban vetekednek a nyugatiakkal, áraik miatt ugyanakkor sokkal versenyképesebbek. A szaktárca nagy potenciált lát ebben - amihez a nemzetközi háttérrel rendelkező biztosítók és hozzátehetik a magukét.
Szócska szerint egyelőre a progresszív betegutak kidolgozásán dolgoznak, a kapacitásokat pedig úgy irányítják, hogy "ne szabaduljon el a ló" a kiadási oldalon. Szócska Miklós szerint az átszervezések után a Nefmi az intézményrendszer 70%-ának lesz a fenntartója, ami megkönnyíti majd a szaktárca dolgát is - például a biztosítók bevonásának mikéntjét illetően.
A hálapénz és a mostani betegutak sokszor felesleges körei miatt ugyanakkor rengeteg olyan pénz folyik el, ami a szolidaritást szem előtt tartó tb-kassza hasznára válna. A piaci alapon működő egészségbiztosítók részleges beengedése kiegészítő jelleggel ugyanakkor kontrollt gyakorolna az állami intézményrendszer felett is. Biztos, hogy például a felesleges betegutakat a biztosítók kiszűrnék a rendszerből - ez a lefaragás pedig nem jelentené a szolgáltatások minőségének romlását, de együtt járna a kiadások csökkenésével, amivel láthatóan eddig nem boldogult az állam.
Ahogy a költségracionalizálás eddig jó formán kimerült a kórházi ágyak felszámolásában, úgy a piaci szereplők beengedése, az állami biztosító "versenyeztetése" is csúfos kudarcot vallott. Már csak ezért is érdemes lehet elgondolkodni egy vegyes rendszeren, ahol az állami biztosító monopóliuma megmarad. Csakhogy a mostani rendszerben is vannak veszélyfaktorok.
Szócska szerint azt a szaktárca is látja, hogy a mostani szisztémában nagy a kockázata annak, hogy élesen elválik egymástól az állami tb és a magánbiztosítók szintje az ellátásban, ahogy történt az például Törökországban: vagyis hogy csak az jut minőségi ellátáshoz, akinek pénze van.
Egységes kockázatközösségben és a szolidáris alapú ellátásban gondolkozik a Nefmi - ebből nem adnak alább. Elvetik a kétszintű ellátást is - tette egyértelművé a MABISZ mai konferenciáján felszólaló Szócska Miklós, a Nefmi területért felelős szakállamtitkára - miközben az OECD statisztikák szerint az egészégügyre fordított összegeket az állam egyre inkább visszafogja Magyarországon, a magánkiadások pedig nőttek az elmúlt években.
A biztosítási szakma ugyanakkor sohasem ellenezte az egységes állami biztosítást, minthogy a társadalombiztosításra jobb megoldás nemigen létezik ennél. A kérdés inkább az, hogy minden jár majd ingyen továbbra is a hazai ellátórendszerben, miközben pénz nem lesz minden szolgáltatásra? Az E-Alap így is a költségvetés segítségére szorul, meglehet jövőre már csak bevételeinek 30%-át kell innen pótolni - a kormány célja pedig az, hogy a kasszát két lábra állítsa.
A magánkiadásokat kiegészítő egészségbiztosítással lehetne racionalizálni, és nem lenne nagyobb megterhelés azoknak, akik külön, esetleg extra szolgáltatásokat vennének igénybe - mondjuk hirtelen vagy krónikus megbetegedés esetén. A magánellátásban meg lehet például spórolni a hosszú várólistákat és bizonyos esetekben jobb minőségű ellátást kaphatunk a pénzünkért. Nem csak a luxusra és az egyágyas kórtermekre kell tehát gondolnunk, ha valaki magánorvoshoz fordul. Arról nem is beszélve, hogy sokan gondolkodnak úgy, hogy a hálapénzt inkább "fehéren" kifizetik egy egészségügyi szolgáltatásért...
Egyszintes rendszer extrákkal?
Tökéletes egészségügy nincs, mindig lehet emelni a szolgáltatások színvonalán. Szócska Miklós szerint az egységességet nem bontja meg, hogy a minisztérium a háttérben már elkezdte annak megszervezését, hogy extra szolgáltatásokat nyújtson az intézményrendszer, és ebbe bevonnák a magánbiztosítókat is. Erre szükség is lehet, hiszen a biztosítók bevonásával csökkenthető lenne a tb-kassza terhe is. Erről részleteket nem árult el az államtitkár.
Verjék fogukhoz a garast
Lát viszont további lehetőséget az állami ellátórendszer és a magánbiztosítók összefogására a politikus, aki ismét előhúzta a kalapból a kormány által szintén preferált fogturizmust. Szócska szerint más szakterületeken is el lehetne indítani az egészségügyi turizmust, hiszen a magyar egészségügyi szolgáltatók színvonalban vetekednek a nyugatiakkal, áraik miatt ugyanakkor sokkal versenyképesebbek. A szaktárca nagy potenciált lát ebben - amihez a nemzetközi háttérrel rendelkező biztosítók és hozzátehetik a magukét.
Szócska szerint egyelőre a progresszív betegutak kidolgozásán dolgoznak, a kapacitásokat pedig úgy irányítják, hogy "ne szabaduljon el a ló" a kiadási oldalon. Szócska Miklós szerint az átszervezések után a Nefmi az intézményrendszer 70%-ának lesz a fenntartója, ami megkönnyíti majd a szaktárca dolgát is - például a biztosítók bevonásának mikéntjét illetően.
| Olvassa el korábbi cikkeinket a nyugdíjrendszerről és a biztosítási szerződésekről! |
Ahogy a költségracionalizálás eddig jó formán kimerült a kórházi ágyak felszámolásában, úgy a piaci szereplők beengedése, az állami biztosító "versenyeztetése" is csúfos kudarcot vallott. Már csak ezért is érdemes lehet elgondolkodni egy vegyes rendszeren, ahol az állami biztosító monopóliuma megmarad. Csakhogy a mostani rendszerben is vannak veszélyfaktorok.
Szócska szerint azt a szaktárca is látja, hogy a mostani szisztémában nagy a kockázata annak, hogy élesen elválik egymástól az állami tb és a magánbiztosítók szintje az ellátásban, ahogy történt az például Törökországban: vagyis hogy csak az jut minőségi ellátáshoz, akinek pénze van.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Az izraeli kormány jóváhagyta a katari székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárását Izraelben, a csatorna jogászai válaszra készülnek. 
