A tisztánlátás hiánya nehezítette a válságkezelést

2009-ben a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban állandósult a bizonytalanság, a legnagyobb kockázatot a foglalkoztatás, s ehhez kapcsolódóan a fogyasztás változása jelentette – közölte az elnök.

A válság olyan állapotban érte az országot – részben az uniós csatlakozás után alkalmazott gazdaságpolitika következtében -, hogy a kormány nem tudott eszközöket mozgósítani az anticiklikus gazdaságpolitikához.

2008 harmadik negyedévétől 2009 végéig 115 ezer fővel nőtt a munkanélküliség, s ezzel párhuzamosan mintegy 100 ezer embernek csak a közfoglalkoztatás keretében tudtak munkát biztosítani. Ennek ellenére a válság kellős közepén csökkentek a foglalkoztatási helyzet javítására fordítható források, s a segélyezés irányába tolódott el a rendszer - emelte ki Domokos László.

Egy másik példaként arra, hogy egyes problémákra nem született megfelelő kormányzati válasz a számvevőszéki elnök a lakáspiacot említette, ahol a támogatott hitelek arányának csökkenésével párhuzamosan növekedett – az ugyan alacsony kamatozású, de magas kockázatokat rejtő - svájci frank alapú hitelek aránya.

MTI